1956. október 29., hétfő
|
A Szabad Nép már a Kossuth címert tűzi a fejlécére, és "Hajnalodik" címmel közöl vezércikket, amely Nagy Imre előző esti beszédének szellemében üdvözli a felkelést.
A Szabad Nép "Válasz a Pravdának" címmel közli Molnár Miklós cikkét, amely élesen visszautasítja a szovjet pártlap "A népellenes kaland összeomlása Magyarországon" című cikkének állításait.
A szovjet csapatok megkezdik kivonulásukat Budapestről, de a Kilián laktanya környékén még összecsapásokra kerül sor.
Budapesten valamivel több mint húsz, vidéken tíz halottja van a harcoknak.
Münnich Ferenc belügyminiszter bejelenti az ÁVH feloszlatását, új, egységes, demokratikus rendőrség szervezését.
Megkezdődik az ÁVH lefegyverzése és több tagjának lefogása.
Számos ÁVH-s keres menedéket a szovjet csapatoknál. A budaörsi kiserdőnél ily módon mintegy 3200 ÁVH-s gyűlik össze. Az ÁVH-sok másik nagyobb csoportja az Elektromos pályán gyülekezik, majd innen mennek a tököli szovjet parancsnokságra.
A Széna téri felkelők délelőtt Nagy Imre miniszterelnökkel, este az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság küldötteivel tárgyalnak a fegyverletételről, csatlakozásukról a Nemzetőrséghez.
Az egyetemeken szervezik a Nemzetőrséget.
Megjelenik az Egyetemi Ifjúság első száma.
Megalakul a Magyar Politikai Foglyok Bajtársi Szövetsége.
A Deák téri főkapitányságon a Néphadsereg, a rendőrség és a szabadságharcosok képviselői létrehozzák a Forradalmi Katonai Bizottságot, vezetője Király Béla lesz.
Országszerte megszüntetik a rádiózavarók működtetését.
A Történelmi Társulat, a Történettudományi Intézet és a Történettudományi Kar történészei csatlakoznak a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságához.
Magyar kérésre Joszip Broz Tito jugoszláv államfő elnök levelet intéz az MDP elnökségéhez: üdvözli az új magyar vezetést és annak október 28-i állásfoglalását, de figyelmeztet arra, hogy meg kell védeni az ország szocialista jövőjét. Hasonló üzenet érkezik Wladislaw Gomulka és Josef Cyrankiewicz lengyel vezetőktől is. Velük ellentétben az NDK, a bolgár, a román és a csehszlovák sajtó ellenségesen interpretálja az eseményeket.
Nagy Imre átteszi székhelyét a parlamentbe, amely ezzel a pártközpont helyett az ország politikai központja lesz. Szilágyi József és Széll Jenő megszervezik a miniszterelnöki titkárságot.
Régi híveinek többsége ismét Nagy Imre mellé áll, és tevékenyen részt vesz a kormányzat munkájában.
Délután a rádióban elszavalják Benjámin László Elesettek és Tamási Lajos Piros a vér a pesti utcán című versét (ezeket később az Irodalmi Újság november 2-i száma közli).
A Szabad Európa Rádióban Bell ezredes, az éppen megkötött tűzszünet el nem fogadására bíztatja a felkelőket. A következő napokban a SZER folytatja a Nagy Imre személye és kormánya elleni hangulatkeltést, és a még mindig fogoly Mindszenty hercegprímás személyére irányítja a figyelmet. A SZER számára kiadták az instrukciót: "Build up Mindszenty", azaz Kiemelni Mindszentyt, Mindszentyt az élre.
Késő este Janza honvédelmi miniszter bejelenti a rádióban, hogy másnap délután megkezdik a szovjet csapatok kivonását a magyar fővárosból.
A Győr megyei Nemzeti Tanács rádión ultimátumot intéz a kormányhoz a harcok teljes beszüntetése érdekében.
A legtöbb vidéki városban az új forradalmi szervezetek vezetésével helyreáll a rend.
Virág Ferenc pécsi püspök először az Állami Egyházügyi Hivatal engedélye nélkül pásztorlevelet ad ki, amely feltárja a magyar katolikus egyház kirívó sérelmeit.
Varsóban több ezer egyetemista és munkás tüntet a magyar követség előtt, koszorút helyeznek el a "magyar felkelés mártírjainak emlékére".
A szuezi válság háborúba torkollik, és részben eltereli a figyelmet a magyar eseményekről.
Charles Bohlen, az USA moszkvai nagykövete tájékoztatja a szovjet vezetőket arról, hogy kormányának nincsenek tervei Magyarországgal.
Georgij Zsukov marsall, szovjet honvédelmi miniszter a moszkvai török követség fogadásán bejelenti, hogy a Magyarországon lévő szovjet csapatok elégségesek a felkelés leveréséhez.
|