Kronológia


1956. október 30. kedd

A szovjet kormány nyilatkozatot ad ki a szocialista országok közötti kapcsolatokról. Ez többek között megállapítja: lekicsinyelték az egyenjogúság elvét a szocialista államok viszonylatában; a Szovjetunió hajlandó megvizsgálni a Varsói Szerződés értelmében Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok helyzetét; Magyarországon a dolgozók jogos mozgalmához ellenforradalmi erők csatlakoztak, akik a földesúri, kapitalista rendszert akarják visszaállítani; a szovjet alakulatokat, amikor a magyar kormány kéri, kivonják Budapestről, és készek tárgyalni a szovjet csapatok magyarországi teljes kivonásáról is.

Mikojan és Szuszlov elhagyják Budapestet, miután jóváhagyták a magyar kormány megkezdett és tervezett lépéseit a többpártrendszer és a semlegesség irányában.

A szovjet csapatok megkezdik kivonulásukat Budapest területéről.

Délelőtt a Budapesti Pártbizottság Köztársaság téri székházát megostromolják a felkelők. (A Köztársaság téri pártházat a feloszlatott ÁVH és a pártapparátus forradalomellenes központjának tartják). Fegyveres csoportok mintegy háromórás harc után elfoglalják a pártszékházat. A véres harc után az elfogott védők közül huszonnégy főt meglincselnek. Az áldozatok között van Asztalos János és Papp József honvédezredes, valamint Mező Imre, a pártbizottság már korábban is Nagy Imrével rokonszenvező titkára, aki a kórházban belehal sérüléseibe. A pártházat védő mintegy nyolcvan-száz fő többsége túléli a támadást és a lincselést.

Orvostanhallgatók elfoglalják a IX. kerületi pártbizottság épületét.

Elfoglalják a X. kerületi pártszékházat is.

14 óra 30 perckor Nagy Imre rádióbeszédben bejelenti az egypártrendszer megszüntetését és a demokratikus koalíciós kormányzás felélesztését.

A kormányon belül szűkebb kabinet létesül Nagy Imre, Tildy Zoltán, Kovács Béla, Erdei Ferenc, Kádár János, Losonczy Géza és a Szociáldemokrata Párt által később kijelölendő személy részvételével. Kádár Jánost és Losonczy Gézát államminiszterré nevezik ki.

A kormány elismeri a forradalom által létrehozott demokratikus, helyi önkormányzati szerveket.

Erdei Ferenc után Kádár János is teljes egyetértését fejezi ki a többpártrendszerrel.

A rádió e naptól Szabad Kossuth Rádió, illetve Szabad Petőfi Rádió néven sugározza adásait.

Dudás József fegyveres csoportja elfoglalja a Szabad Nép székházát és nyomdáját. Kiadja a Függetlenség című napilapot és huszonöt pontos kiáltványt tesz közzé "Nem ismerjük el a jelenlegi kormányt" címmel. Ugyanakkor hozzájárul, hogy az épületben a kormányhoz hű lapokat is szerkesszék és kinyomtassák.

Megjelenik a Magyar Szabadság volt pártellenzéki újságírók, Gimes Miklós, Lőcsei Pál, Kende Péter, Fekete Sándor, Molnár Miklós szerkesztésében.

Ugyancsak megindul a honvédség új lapja, a Magyar Honvéd.

Újjáalakul a Független Kisgazdapárt Ideiglenes Bizottsága és bizalmáról biztosítja Kovács Bélát. Az FKGP visszaköltözik régi, Semmelweis utcai központjába.

Újjáalakul a Szociáldemokrata Párt, elnöke Kéthly Anna. A Szocialista Internacionálé üdvözli a magyar pártot, s meghívja képviselőjét irodájának november 1-jei bécsi ülésére.

Erdei Ferenc bejelenti a Nemzeti Parasztpárt újjáalakítását.

Nagy Imre a kormány nevében fogadja Király Bélát, és megbízza az általa vezetett Forradalmi Karhatalmi Bizottságot az új karhatalom megszervezésével.

18 órakor Nagy Imre és Dudás József tárgyal a Parlamentben.

22 órakor a honvédség rétsági alakulata Pálinkás (Pallavicini) Antal őrnagy vezetésével a kormány utasítására felsőpetényi háziőrizetéből kiszabadítja Mindszenty József hercegprímást. Nagy Imre miniszterelnöki minőségében hivatalosan is rehabilitálja Mindszenty hercegprímást.

A börtönökben megkezdődik a politikai foglyok kiszabadítása. A budapesti Gyűjtőfogházban Péterfi Miklós műegyetemi hallgató, valamint Darvas Iván színész, Emericzy Kálmán és Mohr József a kiszabadítási akciósorozat vezetői. Később közzétett hivatalos adatok szerint a következő napokban 3324 politikai foglyot bocsátanak szabadon.

Szigethy Attila a győri vagongyár munkástanácsának rendkívüli ülésén elutasítja mind az ellenkormány, mind a Budapest elleni tömegfelvonulás tervét.

Megalakul a Dunántúli Nemzeti Tanács. Elnöke Szigethy Attila, helyettese Szabó György. Másnap felkeresik Budapesten Nagy Imrét, közlik követeléseiket és hangoztatják, hogy támogatják a kormányt, noha a helyi konzervatív erők nyomása azt célozza, hogy a Tanács mintegy ellenkormányként lépjen fel. (Szigethy Attilát, képviselői mandátuma ellenére, 1957 tavaszán letartóztatják, a börtönben öngyilkosságot követ el.) Ausztria határzárat rendel el a magyar határon, csak segélyszállítmányokat és újságírókat engednek az országba.

Olaszországban szolidaritási sztrájkot tartanak.




Hírek (1956) | Hírek (2006) | Archív fotók | 1956 Magyarországa | Kronológia | Szól a rádió | Röplapok | 56 és az MTI
MTI Zrt. 2006 © Minden jog fenntartva
Impresszum
Az oldal elkészítéséhez nyújtott segítségért köszönet az
1956-os Intézetnek és az OSZK Történeti Interjúk Tárának