|
Könyvkiadó - Élő történelemóra Fejtő Ferenccel
|
Budapest, 2006. szeptember 29., péntek (MTI) - A XX. század történelme elevenedett meg pénteken a Pallas Páholyban, ahol Fejtő Ferenc A magyar tragédia 1956 című művét mutatták be a sajtó képviselőinek és az érdeklődőknek.
A kötetet a Kossuth Kiadó jelentette meg Fejtő Ferenc életművét bemutató sorozatában: ebben a szerzőnek olyan munkái is napvilágot látnak, amelyeket eddig nem adtak ki magyar nyelven. "A világ ismét fordulóponthoz érkezett, a harc ismét ugyanarról - szabadságról, demokráciáról, igazságosságról szól" - mondta Fejtő Ferenc. Hozzátette: örömmel tölti el, hogy aktív részese lehet e küzdelemnek, amely a szegényekért, a kapitalizmus túlzásaitól szenvedőkért folyik. Beszélt a történelemről, amelyet konfliktusokkal terhelt drámához hasonlított, s hangsúlyozta: meggyőződése szerint a konfliktusokat oly módon kell megoldani, hogy a másik fél véleményét is meghallgatják. "Elfogadhatatlan az igazság kisajátítása" - mondta, majd személyes emlékeit, József Attilához fűződő kapcsolatát elevenítette fel. "Fejtő Ferenc tevékenységét számomra az teszi érdekessé, hogy tisztelik a Vatikánban, hogy egyaránt elfogadják vitapartnerként a jezsuiták és a reformátusok, az ateisták és a vallásos zsidók" - mondta Glatz Ferenc akadémikus, aki a szerző életét áttekintő történészként személyes megjegyzéseit kívánta a hallgatóság elé tárni. Értékelése szerint Fejtő Ferencen kívül kevés olyan európai baloldali személyiség van, aki soha nem volt sztálinista, vagy nem érintett meg a sztálinizmus. "A magyar tragédia" című kötet, amely 1956 decemberében jelent meg Franciaországban Jean-Paul Sartre előszavával, Glatz Ferenc meglátása szerint "vitairat a kommunistákkal, a l,Humanitével, s ugyanakkor vitairat Kádárékkal is". A most megjelent kötet külön érdekessége, hogy az 1957-ben íródott Nagy Imre életrajzot is tartalmazza. "Tulajdonképpen két könyv - egyrészt a felkelésről, a forradalomról szól, másrészt Nagy Imréről, így egy kötetben látjuk az 1956 novemberében és az 1957-ben író Fejtő Ferencet" - mondta az akadémikus Glatz Ferenc azt mondta: nem olvasott még ennél jobb, részletesebb, levéltári dokumentumokkal alátámasztott Nagy Imre-portrét. Fejtő Ferencet idézve "botcsinálta forradalmárnak" nevezte Nagy Imrét, aki örökösen kompromisszumokat keresett, s "mindig megalkudott". A könyv révén lehet azonban megérteni, hogy Nagy Imre "nem véletlenül, nem gyengeségből, tutyimutyiságból, vagy értelmiségi környezetének engedve jutott el 1956 október 28-29-én a többpárt-rendszer gondolatához. Glatz Ferenc szerint Nagy Imre tragédiája éppen abban rejlik, hogy október 28-a után teljesíthette ki azokat a koncepciókat, amelyet már a harmincas évek közepén foglalkoztatták, akkor, amikor már teljesen világos volt, hogy ezeket nem lehet megvalósítani. Németh Péter, a Népszava főszerkesztője arról beszélt, hogy Fejtő Ferenc a lap tiszteletbeli főszerkesztője lett. "Ez nem csupán egy név az impresszumban, hiszen Fejtő Ferenc hetente írja jegyzeteit, s folyamatosan figyelemmel követi a magyar belpolitikai eseményeket" - mondta. Németh Péter bemutatta Fejtő Ferenc bronzportréját - az alkotás Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó Zrt. elnök-vezérigazgatójának művészetét dicséri, akinek a szobrászat a hobbija. (MTI-Panoráma)
|
|
|
|