Hírek (2006)
Október 5., csütörtök


Földes György: a politika maga alá gyűri az ötvenedik évfordulót

     Budapest, 2006. október 5., csütörtök (MTI) - Úgy néz ki, a politika maga alá gyűri az ötvenedik évfordulót - erről Földes György beszélt az 1956 és a magyar társadalom címmel, a Politikatörténeti Intézetben csütörtökön Budapesten rendezett tudományos konferencián.

     Az intézet főigazgatója ugyanakkor úgy vélte, az ötvenedik évforduló igazán alkalmas pillanat lenne arra, hogy egy nemzet összebéküljön saját történetével.
     Úgy tűnhet, mondta a továbbiakban, hogy a történelem megismétli önmagát. Ennek kapcsán Marxot idézte, aki szerint az ismétlések általában parodisztikus formában történnek meg. "Reméljük, hogy a paródiát Magyarországon felváltja az önirónia és az önmérséklet" - tette hozzá.
     Munkások 1956-ban, a forradalomban című előadásában Belényi Gyula, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára, azt vizsgálta milyen okok vezettek a munkások magas részvételéhez a forradalomban. Az idegen hatalom megszállása, az állam túlhatalma, a gyárakban folyó állandó személyi ellenőrzés, a sokak számára szükséges ingázás és a rossz munkakörülmények adtak kellő alapot a munkások 1956-ban megmutatkozó elszántságához - mutatott rá.
     Takács Róbert, a Politikatörténeti Intézet munkatársa kutatásai alapján arról beszélt, hogy a politikai kézi vezérlés az országos napilapoknál volt a legerősebb, ezeket követték a megyei újságok, majd a periodikák és végül a legkevésbé átpolitizált sportújság, a Népsport. A politika befolyása egyenes arányban állt a munkásszármazású, a párttagsággal rendelkező, valamint a fiatalkorú újságírók számával - mutatott rá.
     A falusi társadalom feszültséggócai című előadásában Varga Zsuzsanna, az ELTE BTK tanára azt elemezte, hogy az 1950-es évek első felében milyen sérelmek érték a falusi társadalom két rétegét, az egyéni gazdálkodás mellett kitartó gazdákat, és a szövetkezetekbe belépőket.
     Hangsúlyozta, hogy a hatalom egyaránt korlátozta a gazdálkodás szabadságát, és az alapvető emberi jogokat. Az 1953-as korrekció új reményeket adott, ám a falusi népességnek ismét csalódnia kellett. Nem meglepő tehát, mondta, hogy a különféle falusi rétegek 1956 őszén meglehetősen egybecsengő követeléseket fogalmaztak meg.
     Nagy József, az egri főiskola tanára előadásában átfogó képet adott arról, hogy miként reagált 1956-ban a paraszti társadalom a forradalom hírére.
     Elmondta, hogy a média (a Kossuth rádió és a megyei lapok) elfogultsága miatt a budapesti eseményekről hiteles tájékoztatás csak több napos fáziskéséssel jutott el számos vidékre. Ugyanakkor kezdetben a fővárosi politikai formációk sem fordítottak túl sok figyelmet a parasztság gondjaira. Mivel vidéken a tettvágy mellé sokszor hiányzott az irányítás, nem ritkán az addigi hatalom nem sztálinista képviselői szervezték meg a forradalmi bizottságokat, és céljuk - a sztálinista torzulások elutasítása mellett - a szocialista vívmányok megőrzése volt - mutatott rá.
     Egy zalai kisfalu, Ozmánbük példáján mutatta be a parasztság különféle rétegeinek önszerveződését Béres Katalin, a zalaegerszegi Göcseji Múzeum munkatársa.
     A katolikus, jórészt módosabb gazdák lakta félezer lelkes településre a rádióból jutott el a forradalom híre. A helyiek kiválóan megszervezték saját életüket, különösebb atrocitásokra nem került sor, az események - hangsúlyozta az előadó - demokratikusan, a helyzet megkövetelte komolysággal zajlottak le, és céljuk az 1948 előtti demokratikus állapotok helyreállítása volt.



Hírek (1956) | Hírek (2006) | Archív fotók | 1956 Magyarországa | Kronológia | Szól a rádió | Röplapok | 56 és az MTI
MTI Zrt. 2006 © Minden jog fenntartva
Impresszum
Az oldal elkészítéséhez nyújtott segítségért köszönet az
1956-os Intézetnek és az OSZK Történeti Interjúk Tárának