Hírek (2006)
Október 16., hétfő


Glatz: 1956 politikai és lelki tényezőkből keletkező népfelkelés volt - konferencia az Akadémián

     Budapest, 2006. október 16., hétfő (MTI) - Az 1956-os forradalom elsősorban politikai és lelki tényezőkből keletkező népfelkelés volt - mondta Glatz Ferenc akadémikus hétfőn, az Akadémián kezdődött kétnapos konferencián.

     "Semmi olyan szociális feszültség nem gyűlt össze (...) a magyar társadalomban", amely 1956. október 23-hoz vezetett volna - hangsúlyozta a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) tartott előadásában Glatz Ferenc, aki egyben az MTA Történettudományi Bizottságának elnöke is.
     Elmondta: "a felkelés oka a szovjet megszállás és az a politika volt, amely a társadalom különböző rétegeit, szociális érdekeit sértette és emberi méltóságában megsértette".
     Megbántották a parasztságot, a munkásságot, a régi középosztályt és az értelmiséget. Elvették a társadalom nemzeti hagyományait, a keresztény ünnepeket és a megszálló hatalom vezetőjének szobrot állítottak - tette hozzá.
     Glatz Ferenc szólt arról is, hogy a Szovjetunió történelmének alaposabb megismerése nélkül nem lehet a jelenleginél többet és megbízhatóbbat mondani a magyarországi forradalom céljairól, realitásairól.
     Jürgen Kocka, a Nemzetközi Történész Bizottság volt elnöke összehasonlító előadásában elmondta: az 1956-os forradalom "nem egy tervezett termék volt". Jellegében az 1848-as forradalmakra hasonlít, újdonsága a média nagy szerepe volt.
     A magyar forradalom a kívülállók számára is világosan megmutatta: "milyen törékeny a nép körében a szovjet-kommunista modell, (...) és, hogy ezt az ott állomásozó csapatok tartják életben, nem annyira az ideák" - fogalmazott.
     Jürgen Kocka szerint "ez a véres forradalom az 1989-90-es vértelen forradalom előfutára volt".



Hírek (1956) | Hírek (2006) | Archív fotók | 1956 Magyarországa | Kronológia | Szól a rádió | Röplapok | 56 és az MTI
MTI Zrt. 2006 © Minden jog fenntartva
Impresszum
Az oldal elkészítéséhez nyújtott segítségért köszönet az
1956-os Intézetnek és az OSZK Történeti Interjúk Tárának