Konferencia az 56-os forradalomról a szegedi egyetemen
|
Szeged, 2006. október 17., kedd (MTI) - A szegedi diákok 1956 októberében érdekvédelmi követeléseik mellett politikai célokat is megfogalmaztak, megalakították az első független hallgatói szervezetet és küldötteket menesztettek a többi hazai felsőoktatási intézménybe - közölte a Csongrád Megyei Levéltár főlevéltárosa kedden a Tisza-parti városban.
Az 1956 október 6-ai Rajk-temetés utáni időszak fordulópontot jelentett a szegedi egyetemi ifjúság számára - mondta Farkas Csaba, a Szegedi Tudományegyetemen Ifjúság és forradalom címmel rendezett kétnapos tudományos tanácskozás nyitóelőadásán.
Október 13-án eljutott Szegedre a fővárosi diákok egy felhívása, amely a kötelező orosznyelv-oktatás eltörlését követelte és arra biztatta a hallgatókat október 22-étől ne jelenjenek meg az orosz órákon. A felhívást Szegeden elkezdték sokszorosítani, és az első követeléshez hamarosan újabbak kapcsolódtak - közölte a történész.
A diákok a következő nap önálló hallgatói mozgalom szervezésébe kezdtek, és október 16-ára nagygyűlést hívtak össze a bölcsészkar Auditórium Maximumába. A gyűlésen a diákok megalakították a párttól független Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségét (MEFESZ), elfogadták a szervezet ideiglenes alapszabályát - mondta Farkas Csaba.
A következő napokban a szegedi egyetemi és főiskolai karokon megalakultak a MEFESZ tagszervezetek, október 20-ára pedig újabb gyűlést hívtak össze az Auditórium Maximumba. A diákok itt megfogalmazták tíz érdekvédelmi és hét politikai jellegű követelésüket, melyek többek között a tájékoztatás szabadságát, demokratikus választási rendszer kialakítását, politikai jellegű ügyekben a halálbüntetés eltörlését célozták - tudatta a főlevéltáros.
A hallgatók döntöttek arról is, hogy követeléseikkel küldötteket menesztenek a hazai egyetemekre, így a fővárosba is. Ez meg is történt, a küldöttségek tagjaiként azonban a diákság vezéregyéniségei elhagyták Szegedet és a további események középpontja áttevődött Budapestre - közölte Farkas Csaba.
A kétnapos tanácskozás előadói áttekintik az 56-os forradalom és az azt követő a megtorlások eseményeit, valamint 1956 visszhangját külföldön.
|