Hírek (2006)
Október 20., péntek


Október 23. - '56-os emlékülés a Legfelsőbb Bíróságon

     Budapest, 2006. október 20., péntek (MTI) - A magyar bíráskodás történetének legsötétebb lapjaiként jellemezte a főbíró az 50-es éveket az 1956-os forradalom félévszázados évfordulója alkalmából a Legfelsőbb Bíróságon megrendezett emlékülésen pénteken.

     Másfél millió ártatlan embert ítéltek el olyan bűncselekmények miatt, amelyeket ma már jószerével nem is érteni. Alig volt akkoriban olyan család az országban, amelyet ne sújtott volna ez az ítélkezés - tette hozzá Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.
     Megítélése szerint az 1956-os forradalom kirobbanásában szerepet játszott, hogy a politikai bosszú eszközévé vált az igazságszolgáltatás.
     Lomnici Zoltán kitért arra is, hogy a bírák egy része megpróbált ellenállni az "igazodási kényszernek", de a pályáról 1956-ig mintegy 1100 bírót távolítottak el.     
     Az 1956-os forradalom utáni megtorlásban 26 ezer embert ítéltek el a bíróságok, 341 halálos ítélet hoztak, és ebből 326-ot végre is hajtottak. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság bíráinak jelentős része inkább elhagyta hivatását, föladta egzisztenciáját, mint hogy részt vegyen a megtorlásban.     1958-ra harmadolták az ügyvédi kart is, 31 százalékukat, 865 ügyvédet távolítottak el a pályáról. A jogászi hivatások gyakorlói közül összesen 1.651-et kényszerítettek arra, hogy elhagyja pályáját - ismertette a főbíró.
     Az emlékülést követően a Legfelsőbb Bíróság aulájában, a Iustitia szobor mellett Lomnici Zoltán, Kovács Tamás legfőbb ügyész és Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke felavatta és megkoszorúzta az 1956-os forradalom fél évszázados évfordulója alkalmából állított emléktáblát, amelynek felirata: "A meghurcolt jogászok és munkatársak emlékére 1945-89."



Hírek (1956) | Hírek (2006) | Archív fotók | 1956 Magyarországa | Kronológia | Szól a rádió | Röplapok | 56 és az MTI
MTI Zrt. 2006 © Minden jog fenntartva
Impresszum
Az oldal elkészítéséhez nyújtott segítségért köszönet az
1956-os Intézetnek és az OSZK Történeti Interjúk Tárának