Kultúra - Ünnepi ülés az Írószövetségben
|
Budapest, 2006. október 20., péntek (MTI) - A Magyar Írószövetség székházában ünnepi megemlékezést tartanak a forradalom 50. évfordulóján, hétfőn és felavatják Gérecz Attila (1929-1956) költő bronz reliefjét.
Molnár Beáta, a titkárság vezetője elmondta az MTI-nek, hogy Kalász Márton elnök köszöntőjével kezdődik az ünnepség. Blaskó Péter színművész előadásában hallhatja a közönség Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról című versét, majd Halász János, a Fidesz parlamenti képviselője mond ünnepi beszédet.
Gérecz Attila költő, a forradalom hősi halottja emléktábláját is felavatják. A bronz reliefet Pető Hunor szobrász készítette. Elhangzanak Gérecz Attila versei. Délben átadják az Arany János díjakat: Fekete Gyula, Dávid Gyula és Karátson Sándor kapja meg az elismerést.
Az Írószövetség 1956-ban nagy részt vállalt a forradalomban. Az év tavaszán a hatalom Kónya Lajos és Kuczka Péter mérsékelt ellenzéki költővel tárgyalt, akik elmondták, hogy a párt irodalompolitikáját szerintük továbbra is a dogmatizmus jellemzi, helytelenítették a korbács-és-mézeskalács-taktikát.
Az 1956. szeptember 17-i közgyűlésen, első alkalommal titkos szavazással alakult új vezetőség, melybe az eddig háttérben lévő, nem kommunista írók is bekerültek. Ismét Veres Pétert választották a szövetség elnökévé, társelnökévé Háy Gyula írót, műfordítót és Tamási Áron írót, Erdei Sándor lett a főtitkár. Ekkor megszűnt a vezetőség, mint szervezeti forma és 25 főre nőtt az elnökség. A hatalmat meglepte az írók lázadása.
1956. október 23-án a népi írók közül Veres Péter az események főszereplői között volt, s a Bem szobor előtt felolvasta a Magyar Írók Szövetségének határozatát, melyben követelték Nagy Imre visszatérését a kormány élére, és együttérzésükről biztosították a tüntetőket. A kommunista ellenzékiek, a népiek, és az egyikükhöz sem tartozó írók a továbbiakban egységesen léptek fel a forradalom vívmányainak megőrzéséért.
A szövetség nevezetes utolsó, 1956. december 28-i taggyűlésén olvasta fel Tamási Áron a magyar írók Gond és hitvallás című nyilatkozatát, melyben a nemzet, a nép, a magyarság érdekeire hivatkozva tett hitet a forradalom mellett.
Az Írószövetség működését 1957. január 17-én fölfüggesztették, sok írót, költőt bebörtönöztek, köztük Fekete Gyulát, Háy Gyulát, Zelk Zoltánt, Lengyel Balázst, Varga Domokost. 1959-ben párthatározat nyomán a szövetség újjáalakuló ülést tartott. Darvas József lett az elnök és Dobozy Imre a főtitkár.
(MTI-Panoráma)
|