Külföldi politikusok ünnepi üzenetei az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére
|
Budapest, 2006. október 22., vasárnap (MTI) - A szabadságot nem lehet magától értetődőnek venni - hangsúlyozta Jaap de Hoop Scheffer, a NATO főtitkára abban az üzenetében, amelyet az 1956-os forradalom és szabadságharc alkalmából intézett Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz.
"Az 50. évforduló ünnepségei kiváló alkalmat adnak arra, hogy örüljünk Magyarország újra kivívott szabadságának, de emlékeztessük önmagunkat arra is, hogy az ilyen szabadságot nem lehet magától értetődőnek venni. A NATO elkötelezett az iránt, hogy megvédje szabadságunkat és biztonságunkat. És nagyon örülök annak, hogy a szabad Magyarország a NATO tagjaként teljes mértékben részt vesz ebben a tevékenységben" - írta a NATO főtitkára, a Kormányszóvivői Iroda által vasárnap közzétett üzenetében.
Az atlanti szövetség főtitkára emlékeztetett arra, hogy a szabadság, a biztonság és a közös értékek továbbra is nagyon sérülékenyek. "Olyan veszélyek fenyegetnek, amelyeket ötven éve még elképzelni sem tudtunk: a terrorizmus új, halálos fajtája, a tömegpusztító fegyverek felelőtlen rezsimek és emberek kezébe kerülése, és a sikertelen államok destabilizáló hatása saját régiójukban és jóval azon túl is" - tette hozzá.
Tony Blair brit miniszterelnök, aki szintén üzenetet intézett a magyar kormányfőhöz, megállapította, hogy a forradalom óriási együttérzést ébresztett a magyar nép iránt. A hazájukban uralkodó elnyomás elől menekülők ezreit fogadták szívesen világszerte, beleértve Nagy-Britanniát is.
"Hatása idővel ahhoz vezetett, hogy Magyarországon is fokozatosan lazult a kommunista rendszer vasöklének szorítása" - írta Tony Blair.
Terry Davis, az Európa Tanács főtitkára egyebek közt az alábbiakat állapította meg üzenetében: "1956 a vég kezdete volt. Alapja volt annak a nagy felszabadulásnak, ami csak évtizedekkel később jött el, amikor a magyarok újfent megtagadták azt, hogy idegen parancsnak engedelmeskedjenek, és több ezer kelet-német turistát engedtek szó szerint szabadságra".
Guy Verhofstadt belga miniszterelnök, üzenetében egyebek közt azt írta: "bárcsak többet tehettünk volna magyar szomszédaink megsegítésére. Ám akkoriban a Nyugat a hidegháború béklyójában élt. Ennek eredményeként, és talán kellő bátorság híján, elszalasztottuk a történelmi pillanatot, hogy segítsünk Magyarországnak – és ki tudja, hány más ország tette volna ezt, példánkat követve? – abban, hogy szabad és demokratikus országgá váljék, több mint harminc évvel a berlini fal leomlása előtt."
Az 1956 emléke előtt szintén üzenetben tisztelgő Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök szerint "a Magyarország által 1956 októbere után elszenvedett komoly veszteségek, az, hogy több száz embert kivégeztek, sokan vesztették életüket a harcok során, több ezer embert bebörtönöztek, tízezreket megaláztak és ellenzékbe kényszerítettek, míg százezrek elmenekültek az országból, azért nem jelentette az álom végét. Az eszmények messze túlélték 1956 októberét. Évtizedekig vonatkozási pontok maradtak. Miután a forradalom emlékét rehabilitálták, volt mire építeni: a szabad és független nemzet jövőjébe vetett hitre."
|