Hírek (2006)
Október 23., hétfő


Október 23. - Az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe - ELŐZETES

     Budapest, 2006. október 23., hétfő (MTI) - Az 1956-os forradalom és szabadságharcra, annak első napjára emlékeznek ma szerte az országban és Budapesten.

     A rendszerváltást követően megalakuló új Országgyűlés első tetteként örökítette meg törvényben az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékét. Október 23-át, az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napját nemzeti ünnepnappá nyilvánította.
     Magyarország történetében még nem fordult elő, hogy egy időben ennyi magas rangú külföldi delegáció tartózkodjon a fővárosban, mint ma. Ötvenhat külföldi delegáció érkezett ugyanis az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulós megemlékezéseire, közöttük húsz államfő, a spanyol és a norvég király, a belga trónörökös, a luxemburgi nagyherceg.
     Budapestre jött például a NATO főtitkára, az ukrán elnök, a román miniszterelnök, a német szövetségi államfő, New York állam kormányzója, a cseh elnök, a három balti ország államfője, az Európa
Tanács főtitkára, a finn elnök, a holland miniszterelnök.
     George Bush az 1956-os magyar forradalom ötvenedik évfordulója alkalmából még szerdán nyilatkozatban köszöntötte a magyarokat, akik szabadságukért harcolva szembeszálltak a szovjet birodalommal.
     Az amerikai elnök az évforduló tiszteletére az elismerés napjává nyilvánította október 23-át.
     Az 1956. októberi forradalmi események 23-án, kedden délután 3 órakor kezdődtek el az egyetemisták tüntetésével a Petőfi-szobornál. Kezdetben lengyelbarát, pártellenzéki jellegű, továbbá Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavak hangzottak el, később a szovjet csapatok kivonását követelték, és kivágták a zászlókból a szovjet mintájú címert.
     A Bem-szobornál Veres Péter felolvasta az írók kiáltványát. A tüntetők - mintegy kétszázezer ember - a Kossuth Lajos térre, a Parlamenthez vonultak, ahol Nagy Imre rövid beszéde csalódást keltett. A tüntetők egy része a Dózsa György útra indult és este fél tízkor ledöntötte a Sztálin-szobrot. Egy másik csoport a rádióhoz vonult a 16 pont beolvasását követelve.
     Este 8 órakor Gerő Ernő a pártközpont Akadémia utcai épületéből elhangzott rádióbeszédében a megmozdulásokat ellenséges, soviniszta, nacionalista megnyilvánulásként bélyegezte meg. Este 9 óra körül fegyveres harc kezdődött a rádiónál, mindkét oldalon sok áldozattal.
     Gerő Ernő Jurij Andropov budapesti szovjet nagykövettől kért segítséget a rendteremtéshez. Éjjel szovjet harckocsi-alakulatok vonultak be Budapestre.
     A történtekre emlékező ünnepi rendezvények ma a Magyar Köztársaság Lobogójának felvonásával kezdődnek, amelyet katonai tiszteletadás mellett tartanak a Kossuth téren.
     Ezután a vendég állam-, illetve kormányfők, valamint a meghívást kapott közjogi méltóságok részvételével az Országház Felsőházi-termében elfogadják a Budapest ,56 Szabadság Nyilatkozatot. Kora délután elhelyezik az emlékezés virágait az 1956-os emlékműnél a Vértanúk terén.
     Délután 2 órakor avatják fel az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc Műegyetem rakparti emlékművét, amelyen a köztársasági elnök is részt vesz.
     Délután az Új Köztemető 301-es parcellájánál tartanak megemlékezést, majd 5 órakor kezdődik a Szabadság menete a Parlamenttől az ,56-os emlékműhöz.
     A forradalom és szabadságharc központi emlékművének avatása fél nyolckor kezdődik a Felvonulási téren, 56 harangkondítást követően. Az emlékművet 19.56-kor leplezik le, majd ünnepi beszédet mond Bocskai T. József, az 56-os szervezetek képviseletében és Kosáry Domokos, az 56-os Emlékbizottság elnöke is.



Hírek (1956) | Hírek (2006) | Archív fotók | 1956 Magyarországa | Kronológia | Szól a rádió | Röplapok | 56 és az MTI
MTI Zrt. 2006 © Minden jog fenntartva
Impresszum
Az oldal elkészítéséhez nyújtott segítségért köszönet az
1956-os Intézetnek és az OSZK Történeti Interjúk Tárának