Hírek (2006)
Október 23., hétfő


José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének beszéde (1. rész) - DOKUMENTUM


     Budapest, 2006. október 23., hétfő (MTI) - José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének beszéde az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóján tartott parlamenti díszülésen
Együttes cselekvés - 1956. öröksége

     Elnök Úr, Miniszterelnök Úr, Házelnök Asszony, az 1956-os Bizottság Elnöke, Királyi Felségek, Királyi Fenség, Excellenciás Urak és Hölgyek, Hölgyeim és Uraim!
     Rendkívül nagy megtiszteltetés számomra, hogy az Európai Bizottság elnökeként felkértek arra, hogy beszédet mondjak az 1956-os magyarországi forradalom ezen megemlékezésén; ezt a meghívást úgy tekintem, hogy a modern Magyarország elismeri az Európai Unió szerepét.
     1956. október 23-án a magyarok a szabadságot választották. Ezáltal egy egész nemzetnek kínáltak reményt és méltóságot.
     A bátorság e rendkívüli megnyilvánulása minden előre láthatónál mélyebb és tartósabb következményekkel járt. 1956. hősei saját ügyükért és az országuk ügyéért harcoltak. Ugyanakkor mindenkiért harcoltak Európában, aki diktatúrában élt.
     A magyarok ötven évvel ezelőtt felkeltek és azt mondták: szabadság nélkül az élet tűrhetetlen.
     Jól ismerjük a kommunisták válaszát erre a bátor kiállásra.
     Több mint 2500 magyart meggyilkoltak, és több ezren megsebesültek. Több mint 20 000 embert vetettek börtönbe, és közülük százakat később ki is végeztek. Legalább 200 000 magyar menekült el az országból Európába és azon túl. Jó példa a szolidaritás igazi jelentésére az a támogatás, amit közülük sokat kaptak választott új hazájukban.
     1956 hőseinek öröksége olyasmi, amiért ma mindannyiunknak hálásnak kell lennünk.
     Az 1956-os forradalom megmutatta, hogy a szovjet válasz a szabadságra az elnyomás, a gyilkosság és a hazugság. A forradalom meggyújtotta a szabadság fáklyáját: olyan lángot, ami később a föld alá kényszerült és ott tartotta életben az ellenzéki mozgalmakat Európa összes diktatúrájában. Ez a láng került ismét felszínre 1968-ban a Prágai Tavasz során, és ez világította be a diktatúra összeomlásához vezető utat Görögországban, Portugáliában és Spanyolországban. Ez a láng találta meg örököseit 1980-ban a Szolidaritás megalakulásával Lengyelországban. És ez inspirálta azokat, akik a szabadságért harcoltak a Berlini Fal 1989-es leomlásáig.
     Az 1956-os forradalom ugyanakkor lerakta a mai kibővült Európai Unió alapjait is. A forradalom után hat hónappal aláírt Római Szerződés indította el azt, amit ma Európai Unióként ismerünk. Az ugyanakkor még egy befejezetlen unió volt. Ugyanis ahogy Európa déli részén a szélsőjobboldali diktatúrák megakadályozták az ottani országok csatlakozását, úgy a kommunista diktatúra számos közép-európai országnak lehetetlenné tette, hogy elfoglalja jogos helyét az európai közösségben.
     Ám e történelmi igazságtalanság ellenére is az 1956-os forradalom a szabadság és a demokrácia forradalma volt. Ezek olyan értékek, amelyek az Európai Uniónak is a szívén fekszenek. Azonban soha nem szabad ezeket az értékeket készpénznek vennünk. Azzal, ha készpénznek vesszük az alapvető szabadságjogokat, egyben kockáztatjuk is őket. Elég, ha csak megnézzük, hogy mi történik ma a szólás- és gondolatszabadsággal, hogy észrevegyük: igenis létezik ez a veszély.
     Az 1956-os - gyakran névtelen - hősök bátorsága az új demokráciák megalakulásához és Európa újraegyesítéséhez vezetett. A két Európa végül egységessé vált; és így együtt képesek voltunk arra, hogy begyógyítsuk az Európa arcán húzódó sebet. Magyarország otthonra talált a szabadság és a szolidaritás térségében: az Európai Unióban.
     Így tehát 1956. október 23-a a szó legigazibb értelmében volt forradalom. A tettek forradalma és a gondolatok forradalma volt. Ennek hatását a mai napig élvezzük.
(folyt.)



Hírek (1956) | Hírek (2006) | Archív fotók | 1956 Magyarországa | Kronológia | Szól a rádió | Röplapok | 56 és az MTI
MTI Zrt. 2006 © Minden jog fenntartva
Impresszum
Az oldal elkészítéséhez nyújtott segítségért köszönet az
1956-os Intézetnek és az OSZK Történeti Interjúk Tárának