A budapesti munkástanács közleménye
A budapesti munkástanács küldöttsége november 23-ára virradó éjjel megbeszélést folytatott Kádár Jánossal, a magyar forradalmi munkás-parasztkormány elnökével. A megbeszélés eredményeként megállapodtak abban, hogy
1.) A budapesti munkástanácsot a kormány tanácskozó testületként tekinti, javaslatait minden esetben megvizsgálja és döntéseinél figyelembe veszi.
2.) Kádár János miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a munkástanácsokról szóló törvényerejű rendelet azon pontját, amely az igazgató kinevezéséről szól, a budapesti munkástanács kívánsága szerint újbóli megfontolás céljából a Minisztertanács elé terjeszti. A budapesti munkástanács kívánsága, hogy az igazgatókat a munkástanács pályázat alapján válassza meg.
3.) A budapesti munkástanács közleményét összekötőin keresztül a rádióban és a sajtóban ismertetik.
A budapesti munkástanács a tárgyalások eredményeként felhívást intéz az ország összes üzemeihez, bányáihoz, közlekedési és szállítási vállalataihoz, hogy a gazdasági élet normalizálása érdekében a sztrájkjog fenntartása mellett a munkát haladéktalanul vegyék fel. Egyben közli a dolgozókkal, hogy a tárgyalások tovább folynak.
|
 |
Lakóházak párt- és tömegszervezeti helyiségekből
Az MSZMP szegedi intézőbizottsága átadta a helyi tanácsnak a Jókai és Móra utcai, valamint a Vásárhelyi sugárúti kerületi székházait, hogy enyhítsen a város dolgozóinak lakáshelyzetén. A párt- és tömegszervezeti vezetők tárgyalnak további épületeknek lakás céljára való átadásáról. Az átadott helyiségeket a télen alakítják majd át lakásokká a szegedi építőipari vállalatok.
|
|
Dunapentelei Hírlap címen új lap jelenik meg
A dunapentelei városi tanács végrehajtó bizottságának kiadásában új lap indult Dunapentelén. A Dunapentelei Hírlap a „Nép nevében” címen írott vezércikkében hangsúlyozza, hogy: „A népi demokratikus fennmarad, szocializmust akarunk építeni, de a magunk módján.” Az új lap hetenkint kétszer jelenik meg.
|
|
Jelentés a villamos- és autóbusz-közlekedésről
A munkástanács felhívására pénteken reggel több vonalon megindult a villamos- és autóbusz-közlekedés. Villamos az 1-es, a 16-országos, a 33-as, az 56-országos, az 58-as vonalán közlekedik, ezenkívül jár a fogaskerekű és a földalatti. Az autóbuszok közül az 51-es és a 35-ös járat indult meg.
|
|
Szombaton reggel megindul a csavargőzös járat Újpest és a Margitsziget között
Szombaton reggel 7 órától 2 óránkint csavargőzös közlekedik Újpest és a Margitsziget között. A csavargőzös az újpesti Petőfi térről indul, megáll a Bem téren, a Szent István parknál és a Margitsziget északi részén. A csavargőzöst este 6 óráig tartják üzemben.
|
|
Tizennégy uszály érkezett külföldi árukkal a csepeli kikötőbe
Csütörtökön este és pénteken reggel az Al-Duna felől 14 uszály érkezett külföldi árukkal megrakva a csepeli kikötőbe. Az uszályok szenet, deszkát, pakurát, tűzifát és árpát hoztak Magyarországra.
|
|
A közellátás hírei
Az Áruházak Igazgatósága közli, hogy a nagy sorbaállások lassan megszűnnek. A Szabadság Áruházban tegnap már nem volt sorállás. A raktárakból pótolják, amire szükség van. Tudják tartani az iramot, annál is inkább, mert a vásárlók most már nagyrészt azt keresik, amire tényleg szükségük van. Női ruha kevés van, mert a női ruharaktár kiégett.
|
|
Pénteken az élelmiszert árusító üzletek kinyitottak és a szokásos nyitvatartási időig árusítanak. Az iparcikk üzletek döntő többsége azonban nem nyitott ki. Fennakadás volt az élelmiszercikk szállításoknál is.
|
|
Pénteken az élelmiszert árusító üzletek kinyitottak és a szokásos nyitvatartási időig árusítanak. Az iparcikk üzletek döntő többsége azonban nem nyitott ki. Fennakadás volt az élelmiszercikk szállításoknál is.
|
|
Közérdekű hírek
Az élelmiszeripari dolgozók áldozatos munkája minden elismerést megérdemel. Hősies helytállásuk biztosítja a főváros legszükségesebb élelmiszerrel való ellátását. Az élelmiszeripari minisztérium sajtóosztályának jelentése szerint Budapesten a forradalom kezdete óta november 20-ig 260 vagon zsír, 530 vagon liszt, 462 vagon cukor fogyott el. Ez a 27 nap alatt eladott mennyiség a forradalom előtti időszakban csaknem 50 napra volt elegendő. A sütőipar a forradalom kezdete óta naponta 50-70 vagon kenyeret sütött.
|
|
Az élesztőgyárak dolgozói a forradalom kezdete óta termelnek. Munkájukat azonban erősen gátolják a közlekedési és a szállítási nehézségek. Ezek ellenére a főváros két üzeme, a Budapesti Szesz- Élesztő és Likőrgyár, valamint az Erjedésipari Vállalat naponta mintegy 200 mázsa élesztőt bocsát a sütőipar rendelkezésére. A meglévő akadályokat súlyosbítja a szénhiány.
|
|
Szolnok megyében megakadályozták, hogy a kompromittált személyek újra elfoglalják régi helyüket
Szolnok városában és a megyében az utóbbi napokban több olyan személy akarta elfoglalni régi hivatalát, akiket a nép akaratából távolítottak el. Még azok is kísérletet tettek a visszatérésre, akiket nyilvános tömeggyűlése mondattak le. A Tiszavidék című politikai napilap „Nem lehet visszacsempészni a Rákosi-Gerő klikk embereit” címmel cikket közölt, amelyben felhívta a figyelmet erre a jelenségre és rámutatott az esetleg várható súlyos következményre.
|
|
 | Nyers Rezső kormánybiztos nyilatkozata a főváros ellátásával kapcsolatos kérdésekről
A főváros kenyér- és húsellátása biztosítva van. A sütöde tegnap 68 vagon kenyeret sütött, ami 15 vagonnal meghaladja a főváros szokásos napi kenyérszükségletét.
Húsból 6,8 vagon, hentesáruból 3,7 vagon került kiszállításra a boltokba. A sütő és húsipari üzemek dolgoznak és a főváros lakossága zavartalan ellátásához elegendő készlett áll rendelkezésre a sorbanállás fokozódását a szállítások körül felmerült nehézségek okozzák. Fokozta a sorbanállást, hogy egyes lelkiismeretlen egyének az élelmiszerüzletek egy részét bezáratták és sokan hitelt adtak azoknak a híreszteléseknek, hogy a sütő- és húsipari munkások is sztrájkba lépnek. Emiatt a szokásosnál lényegesen nagyobb mennyiséget vásároltak kenyérből és húsból.
|
|
Harmincezer lőtt nyulat és ötezer fácánt küldenek Budapestre a békés megyei vadászok
|
|
 | Október 23-ra emlékezett Budapest népe
November 23-án, pénteken délután két órakor a nemzeti szabadságharc kezdetének egy hónapos fordulóján – mintegy varázsütésre elnéptelenedtek a budapesti utcák. A főváros népe így emlékezett meg azokról a hősökről, akik életüket adták a szabadságharc nagy eszményeiért. A járókelők a kapualjakba húzódtak, a házak ablakai megteltek, az utcákat és a tereket azonban néma csend ülte. A Nagykörúton három óra előtt néhány perccel a Himnuszt kezdték énekelni és a nemzeti imádság dallamát csakhamar átvették a környező utcák és terek. Pontosan három órakor már ismét embertömeg hullámzott a főváros utcáin.
|
|
Országszerte megemlékeztek október 23-ról
Budapesttel egyidőben országszerte megemlékeztek október 23-ról, a nemzeti szabadságharc kezdetének egy hónapos fordulójáról.
|
|
Tárgyalások a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőivel
Nyers Rezső közellátási kormánybiztos 1956. november 23-án délelőtt megbeszélést folytatott Prof. René Bovey és Ernst Wilmelm Meyer urakkal, a Nemzetközi Vöröskereszt magyarországi képviselőivel a Magyar Vöröskereszt vezetőinek jelenlétében.
A különböző országok Vöröskereszt-szervezetei és egyéb szervezetek a mai napig már mintegy 50 millió dollár értékű adományt ajánlottak fel, mely összegben benne van az Egyesült Államok elnöke által felajánlott 20 millió dollár is. A nagy értékű segélyadományok a Nemzetközi Vöröskereszt útján jutnak el a Magyar Vöröskereszthez, amely gondoskodik az adományok fogadásáról és elosztásáról. A megbeszélés során tisztázták a szétosztásra kerülő segélyadományokkal kapcsolatos technikai és szervezeti kérdéseket. Meghatározták egyben a segélyprogram lebonyolításának és a bonyolítás ellenőrzésének kérdéseit.
A segélyakciót a Magyar Vöröskereszt bonyolítja le. A Nemzetközi Vöröskereszt magyarországi képviselői részt vesznek a segélyprogram kidolgozásában és a lebonyolítás ellenőrzésében. A Közellátási Kormánybiztosság és más állami szervek minden támogatást megadnak a Nemzetközi Vöröskereszt magyarországi képviselőinek és a Magyar Vöröskeresztnek a program lebonyolításához.
|
|
 | Dr. Szénási Géza
A Magyar Népköztársaság Legfőbb Ügyésze november 23-án délelőtt letette hivatali esküjét Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének kezébe.
|
|
A Nagybudapesti Központi Munkástanács ülése
A Nagybudapesti Központi Munkástanács pénteken ülést tartott. Az ülésen beszámoltak azokról a tárgyalásokról, amelyet a tanács küldöttei csütörtökön éjjel a kormány képviselőivel folytattak.
A tanács beható vita után jóváhagyta a küldöttségnek a rációban és a sajtóban ismertetett felhívását. Megállapította, hogy – miután a kormány a Nagybudapesti Központi Munkástanácsot tárgyalófélként elismerte – egyedül a nép érdekeit, az élet szükségleteit véve figyelembe a sztrájkjog fenntartásával a munkahaladéktalan megkezdése mellett foglal állást. Ugyanakkor azonban megállapítja, hogy az eddigi tárgyalások eredményei még csekélyek. A tanács változatlanul fenntartja követeléseit és szükségesnek tartja, hogy ezekről haladéktalanul folytassák a tárgyalásokat. A munka megindítása lehetőséget ad a kormánynak arra, hogy ígéreteit valóra váltsa, teljesítse a munkásság, az egész nép jogos követeléseit.
A kormány ígéretet tett arra, hogy összekötővel képviselteti magát a munkástanácsnál. Ez pénteken még nem történt meg.
(…)
A központi munkástanács megtárgyalta a vöröskeresztes segélyek szétosztásával kapcsolatos panaszokat, s elhatározta, hogy a panaszok kivizsgálására bizottságot alakít.
|
|
Nagy Imre volt miniszterelnök és néhány társa – mint ismeretes – november 4-én a budapesti Jugoszláv Nagykövetségen menedéket kért és kapott, mely november 22-én megszűnt.
Nagy Imre és társai már több mint két hete a magyar kormány engedélyét kérték, hogy a Magyar Népköztársaság területéről egy másik szocialista ország területére távozhassanak.
A Román Népköztársaság kormányának beleegyezése alapján Nagy Imre és társai november 23-án a Román Népköztársaság területére távoztak.
|
|
Kádár János válaszai az Agerpres tudósítójának kérdéseire (TASZSZ)
A román sajtó november 22-én közölte azokat a válaszokat, amelyeket Kádár János a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke adott a Román Távirati Iroda, az „Agerpres” tudósítójának kérdéseire.
A jelenlegi magyarországi helyzetről szólva Kádár János kijelentette:
A múlt hét végére Magyarországon véget ért a felfegyverzett csoportok felszámolása. Van még néhány jelentéktelen csoport, amely az erdőkben rejtőzik. Vidéken gyorsabban szilárdult meg a helyzet, kezdődött meg a munka, a parasztság szorgalmasan végzi az elmaradt mezőgazdasági munkákat. Az üzemekben felvették a munkát, sok helyen azonban kisebb fegyveres terrorista csoportok fenyegetik a munkásokat, ami előidézte azt, hogy egyes vállalatoknál a munkát ismét beszüntették. A munkásosztály egyre határozottabban lép fel a munka felvétele mellett. Említésre méltó, hogy a munkásosztály átérezve felelősségét, egyre inkább elkülönül a munka felvétele ellen agitáló elemektől és kikergeti azokat gyűléseiről. A kormányhoz levelek érkeznek olyan kéréssel, hogy gyorsítsa meg a társadalmi rendfenntartó erők újjászervezését, hogy azok segítségével meg lehessen akadályozni a munkát és a társadalmi biztonságot fenyegető terrorcselekményeket.
Nagy feladat áll előttünk – mondotta Kádár János. Helyre kell állítani a harcok következtében keletkezett súlyos rombolást, meg kell kezdeni a termelést, el kell hárítani a fenyegető inflációt.
Érintve azokat a tényezőket, amelyek lehetővé tették, hogy az ellenforradalmi erők felszínre jussanak, Kádár János kijelentette: Az ellenforradalmi erők növekvő befolyása elsősorban a Nagy Imre-kormány gyengeségének tudható be. Ez a kormány nem lépett fel az ellenforradalmi megnyilvánulások ellen, részben képtelennek bizonyult arra, részben engedett az árnak és engedményeket tett a jobboldaliak egyre határozottabb követeléseinek. Az ellenforradalmi erők nyílt programját Mindszenthy állította össze, aki fellépett a Nagy Imre-kormány felszámolása mellett, a demokratikus és szocialista vívmányok ellen, a földreform és a termelőeszközök társadalmi tulajdona ellen. Ugyanakkor a terroristák a városokban és falvakban folytatták a kommunisták, közéleti személyiségek, sok helyen egyszerű munkások letartóztatását és meggyilkolását. Szakadatlanul folyt a vadállati kegyetlenkedés.
A budapesti élet normalizálásáról szólva Kádár János megjegyezte, hogy Budapest élelmezését általában kielégítőnek lehet nevezni. Az élelmiszerüzletek előtt kisebbednek a sorok. Hosszú sorok állnak azonban a textilüzletek, a vasáruüzletek és a háztartási boltok, stb. előtt, minthogy az inflációtól való félelem rendkívüli vásárlóhullámot keltett.
A rendőrség újjászervezésével párhuzamosan erélyes intézkedések kezdődnek a tolvajok és banditák ellen, akik között sok a börtönökből kiszabadult bűnöző. Megkezdődött a városi közlekedés helyreállítása. A városi közszolgáltatási vállalatok egész idő alatt gondoskodtak a lakosság szükségleteinek kielégítéséről. A szénkészletek kimerülése miatt a villamosenergia-fogyasztás bizonyos korlátozását kellett bevezetni. Befejezésül Kádár János foglalkozott a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány nemzetközi téren elfoglalt álláspontjával. Helyre akarjuk állítani baráti kapcsolatainkat minden országgal, elsősorban a szocialista országokkal függetlenségünk és szuverenitásunk teljes tiszteletben tartása alapján – mondotta Kádár János.
|
|
A budapesti sztrájkhelyzetről (Szabad Európa Rádió) (Bizalmas!)
Nyugati hírirodák egybehangzó jelentése szerint Magyarország munkásságának túlnyomó többsége teljes mértékben eleget tett a budapesti központi munkástanács sztrájkfelhívásának. Csütörtökön ezután a Kádár-csoport újabb megbeszéléseket kezdett a munkástanács vezetőivel. A megbeszéléseket követően a budapesti rádió közlése szerint a központi munkástanács a sztrájk abbahagyására hívta fel a munkásokat.
A budapesti rádió szerint Kádárék a tanácskozás során elismerték a budapesti munkástanácsot mint tanácsadó szervet és ígéretet tettek arra, hogy a tanács javaslatait minden esetben megvizsgálják és a munkásságot érintő döntéseknél figyelembe veszik. Kádár ígéretet tett arra is, hogy az üzemek igazgatóit a tanács kívánságának megfelelően pályázat alapján választhatja meg a munkásság.
A budapesti rádiónak azt a jelentését, hogy a munkástanács a sztrájk abbahagyására szólította fel a dolgozókat, más forrásból még nem erősítették meg. (Bizalmas!)
|
|
Marton Endre tudósítása Nagy Imre elhurcolásáról (AP) (Bizalmas!)
Magyarország orosz uralom alatt álló kormánya pénteken deportálta Nagy Imre volt miniszterelnököt és híveinek egy csoportját a szomszédos Romániába.
Kádár János miniszterelnök kormánya nem vett tudomást arról a Jugoszláviával történt megegyezésről, hogy Nagy Imre és 51 társa biztonságban hazatérhet otthonába.
Jugoszlávia közölte, hogy a Kádár-kormánytól írásbeli biztosítékot kapott arra nézve, hogy Nagy Imrét és társait semmiféle bántódás nem éri a jugoszláv követség elhagyása után. Nagy Imre és a többiek csütörtökön délután hagyták el a jugoszláv követséget, hogy hazatérjenek. A Kádár-kormány szóvivője pénteken közölte, hogy Nagy Imre és híveinek csoportja Romániába távozott, miután kifejezte azt az óhaját, hogy egy „népi demokratikus országban” éljen.
Általános az a feltételezés, hogy Nagy Imre és társai romániai tartózkodása csak átmenetet jelent a Szovjetunióba való száműzetés felé. (Bizalmas!)
|
|
A magyar szabadságharc egy hónapja (Szabad Európa Rádió) (Bizalmas!)
Ma egy hónapja kezdődött a magyar nép szabadságharca. A szabadságharcosok tegnap röplapokat osztogattak Budapesten és felhívták a lakosságot, hogy péntek délután egyórás néma tüntetéssel emlékezzék meg a forradalom kitörésének egy hónapos évfordulójáról. (Bizalmas!)
|
|
Egy szovjet katona disszidálása (Amerika Hangja) (Bizalmas!)
Mint Bécsből jelentik, egy fiatal szovjet katona Magyarországról Ausztriába szökött, ahol politikai menedéket kért. A menekült katona, aki teljes felszereléssel érkezett Ausztriába, kijelentette, hogy azért szökött meg egységétől, mert nem bírta tovább a kegyetlenkedéseket, amelyeket az osztrák-magyar határon állomásozó vörös hadsereg a menekültekkel szemben folytat. (Bizalmas!)
|
|
A magyar menekültekről (Londoni Rádió) (Bizalmas!)
Folytatódik a magyar menekültek Ausztriába áramlása. A bécsi rádió szerint tegnap estétől ma reggelig több mint ötezren lépték át a határt. A menekültek összlétszáma meghaladja a hatvanezret. A bécsi rádió ma azt is bejelentette, hogy több mint tízezer magyar hagyta el eddig Ausztriát és Svájcba, Angliába, Franciaországba és más országokba utazott.
Ausztriába érkezett menekültek szerint az orosz és magyar csapatok igyekeznek lezárni a határt a Fertő-tó közelében. Elmondták, hogy húsz menekülőt megöltek az éjszaka, amikor igyekeztek Ausztriába jutni és több száz menekülőt letartóztattak a szovjet járőrök néhány méterrel az osztrák határ előtt. (Bizalmas!)
|
|
Nagy Imréről (Szabad Európa Rádió) (Bizalmas!)
A Nagy Imre sorsáról beérkezett jelentésekből kiderül, hogy a volt miniszterelnököt és társait elhurcolták. A budapesti rádióban közleményt olvastak fel, amely szerint Nagy Imre és társai már több mint két hete kérték a kormány engedélyét arra, hogy Magyarország területéről egy másik szocialista ország területére távozhassanak. A bukaresti kormány beleegyezése alapján Nagy Imre és társai ma a Román Népköztársaság területére távoztak – állítja a budapesti közlemény.
A ljubljanai rádió budapesti keltezésű hírében beszámol arról, hogy Nagy Imrét és társait a jugoszláv követség épületének elhagyása után a szovjet katonai parancsnokságra vitték. Onnan azután ismeretlen helyre szállították őket. (Bizalmas!)
|
|
A péntek délutáni néma tüntetésről (Londoni Rádió) (Bizalmas!)
Pénteken délután Budapest népe nagyszabású és méltóságteljes csendes tüntetésben vett részt a Kádár-féle rendszer ellen. Két órakor kihaltak és elcsendesedtek a főváros utcái. Minden üzlet és üzem leállt és teljesen leállt a polgári közlekedés. Szovjet tankok, ágyúk és gyalogság állt őrt a főváros kulcspontjain és az utcákon fegyveres magyar rendőrség tartott járőrszolgálatot.
Az általános sztrájk csaknem teljesen töretlen, bár a budapesti rádió szerint állítólag egyre több munkás jelentkezik Csepelen és a borsodi iparvidéken munkára.
A budapesti rádió szerint tűz ütött ki a borsodi szénbányákban és leállt a termelés. (Bizalmas!)
|
|
Magyar labdarúgócsapat Londonban (Londoni Rádió) (Bizalmas!)
A budapesti volt Vörös Lobogó labdarúgócsapat Brüsszelből Londonba érkezett. Csaknem az egész összeget, amely a turné során befolyik, a magyar segélyalap javára fordítják. (Bizalmas!)
|
|