56-os Ki kicsoda


Brusznyai Árpád
1924-1958

Derekegyházán (Csongrád megye) született. 1949-ben az Eötvös Kollégium tagjaként végzett ógörög-latin-történelem szakon kitüntetéssel. 1950-ben doktorált, disszertációját Homérosz eposzairól írta. Nagy jövőt jósoltak neki a klasszika-filológia kutatásában, e tárgyban több írása megjelent, munkáját az MTA is honorálta. Egy ideig Moravcsik Gyula mellett dolgozott a Klasszikafilokógiai Intézetben. Amikor katolikus pap testvérét 1951-ben Kistarcsára internálták, őt is elbocsátották. Egy ideig Vácott tanított a szemináriumban latin és görög nyelvet, valamint zenét és karvezetést. 1952-ben nyerte el a veszprémi Lovassy László Gimnáziumban meghirdetett tanári állást. Hamarosan itt is széles körben ismerték és tisztelték. 1953-ban nősült meg, felesége a veszprémi vegyipari kutatóintézetben volt laboráns. A következő évben leányuk született. 1956. október 26-án beválasztották a Veszprém Megyei Forradalmi Tanácsba, amelynek kezdettől eszmei irányítója, október 31-től elnökhelyettese, november 1-jétől pedig elnöke volt. Október 28-án ő vezette a megyei forradalmi tanács küldöttségét Várpalotára, hogy tájékozódjanak az ott történtekről. November 2-án, amikor a forradalmi tanács átköltözött a megyei tanács épületébe, Brusznyai Budapestre utazott, ahol a Honvédelmi Minisztériumban Kána Lőrinc vezérőrnaggyal tárgyalt. Megbeszélésük eredményeképpen Kána utasította a veszprémi helyőrségparancsnokot, hogy a zárolt fegyvereket bocsássa a nemzetőrség rendelkezésére, az egység megszervezését megbízható tiszt kiküldésével segítse. Másnap beszédet tartott a jutasi laktanyában egybegyűlt fegyvereseknek. Hangsúlyozta a fegyelem szükségességét, a rend fenntartásának fontosságát. Programnyilatkozatukban felhívták a kormányt, kezdjen tárgyalásokat a szovjet csapatoknak az országból történő kivonásáról, írjon ki demokratikus választást, a nemzeti sajátosságok figyelembevételével folytassa a szocializmus építését. Több alkalommal minden befolyását latba vetve állta útját az erőszakos cselekményeknek, oldott meg békésen igen feszült helyzeteket. Rendeletet adott ki a téeszek részbeni feloszlatásáról, a tagosítás során elvett földek visszaadásáról, zároltatta a DISZ és az MDP vagyonát, és azt a forradalmi tanács részére utaltatta át. Kimutatást kért a letartóztatott ÁVH-s tisztekről, és gondoskodott a forradalmi tanács tagjainak kézifegyverrel való fölszereléséről, a régi funkcionáriusok lefegyverzéséről. 1957. április 25-én tartóztatták le. Első fokon 1957. október 19-én szervezkedés vezetése vádjával életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Ezt a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának Különtanácsa 1958. január 7-én halálbüntetésre súlyosbította. Január 9-én kivégezték.



Hírek (1956) | Hírek (2006) | Archív fotók | 1956 Magyarországa | Kronológia | Szól a rádió | Röplapok | 56 és az MTI
MTI Zrt. 2006 © Minden jog fenntartva
Impresszum
Az oldal elkészítéséhez nyújtott segítségért köszönet az
1956-os Intézetnek és az OSZK Történeti Interjúk Tárának