56-os Ki kicsoda |
|
|
|
|
Krassó György
1932-1991
|
|
Budapesten született, értelmiségi családban. 1946-ban belépett az MKP-ba, 17 évesen félbeszakította gimnáziumi tanulmányait, és a csepeli RÁKOSI Mátyás Vas- és Fémművekben ipari tanulóként kitanulta az esztergályosszakmát. Az érettségit munka mellett tette le, majd 1951-ben felvették az MKKE-re. 1952-ben "destruktív magatartás" miatt kizárták a pártból, és megfosztották egyetemi tanulmányi ösztöndíjától. 1955-ben kizárták az egyetemről is. 1955-1956-ban segédmunkásként dolgozott az Astoria Népbüfében, majd bérelszámoló volt egy bútorgyárban. 1956. október 23-án éjszaka fegyverrel harcolt a rádiónál. Október 25-én az ÁVH letartóztatta, és statáriális bíróság elé akarta állítani. A Nagy Imre-kormány statáriumra vonatkozó intézkedéseinek köszönhetően október 30-án kiszabadult a Fő utcai börtönből. Hat nap az ÁVH fogságában címmel november 3-án a Magyar Jövőben írta meg börtönélményeit. Szoros kapcsolatban állt több forradalmi bizottsággal. A második szovjet intervenció után - elsősorban sztrájkra buzdító - röplapokat sokszorosított. 1956. november 15-én letartóztatták. 1957. június 19-én első fokon hét év börtönbüntetésre ítélték, amelyet a Legfelsőbb Bíróság 1957. szeptember 25-én tíz évre súlyosbított. 1963-ban amnesztiával szabadult. A Lampart Gyárban helyezkedett el, de 1964 februárjában izgatás vádjával előzetes letartóztatásba került. Fél év elteltével szabadon bocsátották, mert a Legfelsőbb Bíróság bűncselekmény hiányában elejtette a vádat. Visszament előző munkahelyére dolgozni, ahol előbb esztergályosként, majd újítási előadóként alkalmazták, de ténylegesen angol nyelvű szövegek fordítását végezte. 1969-ben hatóság megsértésének vádjával indítottak ellene büntetőeljárást, majd 1970-ben rendőrhatósági figyelmeztetésben részesült, s ennek következtében munkahelyéről fegyelmi úton elbocsátották. 1971-ben leszázalékolták. 1973-ban mentesítették a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, de 1985-ig többször folyt ellene büntetőeljárás. 1974 és 1976 között fejezte be félbehagyott egyetemi tanulmányait, 1976-ban közgazdászdiplomát szerzett, majd 1977-ben doktorrá avatták. A demokratikus ellenzék egyik legaktívabb szereplője volt. Félelmet nem ismerő aktivitással szervezte a forradalom és a mártírjai évfordulóinak illegális megemlékezéseit. Rendszeresen publikált a szamizdat-Hírmondóban, Demokratában és az AB Tájékoztatóban, maga is több szamizdatkönyvet adott ki. 1985-ben részt vett az Inconnu csoport megemlékezésein. 1984-1985-ben rendőri felügyelet alá helyezték. 1985-ben Angliába emigrált, Londonban a BBC és a SZER munkatársaként dolgozott. 1986-ban létrehozta a Magyar Október Tájékoztató Szolgálatot (amely magyar és angol nyelvű tájékoztatókat adott ki). 1989. június 15-én hazatért, június 27-én megalakította a Magyar Október Pártot. Visszaemlékezései "A "Magyar Október" előzményei. Az 1956. novemberi ellenállási szabadsajtó történetéhez" címmel jelentek meg 1986-ban a Magyar Füzetek 17. számában.
|
|
|
|