56-os Ki kicsoda |
|
|
|
|
Lőcsei Pál
1922-
|
|
Békéscsabán született kispolgári családban. Gimnáziumi tanulmányait megszakítva 1939-től lakatos szakmát tanult, 1940 és 1944 között lakatossegédként dolgozott. 1944-ben részt vett a fegyveres ellenállásban. 1945 és 1947 között a Viharsarok című lap újságírója, majd a Magyar Alföld felelős szerkesztője volt. 1947-től a Szabad Népnél dolgozott. 1954 októberében a Szabad Nép pártszervezetében tartott lázadásszerű taggyűlésen támadta a lap szerkesztőinek és a párt vezetésének politikáját, ezért decemberben eltávolították a laptól. 1955 májusában csatlakozott a Nagy Imre körül kialakult pártellenzékhez. 1954 és 1956 között a Lenin Intézetben tanult. 1956 szeptemberében felszólalt a Petőfi Kör gazdaságpolitikai vitáján. 1956. október 23-án jelen volt a Szabad Nép rendkívüli taggyűlésén, itt beválasztották a MDP PB-hez menesztett küldöttségbe. A párt vezetői - Gerő Ernő, Kádár János, Révai József, Marosán György - elött szót emelt a készülő felvonulásbetiltása és a karhatalom esetleges lőfegyverhasználata ellen. Október 27-én egy Nagy Imre által fogadott úgynevezett angyalföldi küldöttség tagjaként a forradalom nemzeti, demokratikus jellegének kormányzati és pártbeli elismertetése érdekében érvelt. 1956. október 30-án Gimes Miklós és Kende Péter mellett a Magyar Szabadság című lap szerkesztője volt. November 4. után Sopronban egy koalíciós lap szerkesztését készítette elő. 1957. január 20-án letartóztatták, 1958. május 14-én a Legfelsőbb Bíróság nyolc év börtönbüntetésre ítélte. 1962-ben szabadult. 1965 után az MTA Szociológiai Kutatóintézet munkatársaként elsősorban családszociológiai kutatásokat végzett. A nyolcvanas évek közepétől szamizdatpublikációi jelentek meg 1956 eszméiről és céljairól a Demokratában. Beszédet mondott 1989. június 16-án Nagy Imre és mártírtársainak temetésén. 1988 óta politikai publicisztikákat, helytörténeti írásokat és memoárokat publikál napi- és hetilapokban. 1988-ban a TIB egyik alapító tagja.
|
|
|
|