56-os Ki kicsoda


Futó Dezső
1916-1994

Bárándon (Hajdú-Bihar megye) született paraszt-kereskedő családban. A gimnáziumot félbeszakítva 1932-től Debrecenben kereskedőgyakornok volt, majd felszabadulása után visszatér Bárándra a családi boltba dolgozni. 1932-től kezdett politizálni a kisgazdapárti Szabó Pál hatására. 1938-ban az FKGP Csanád-Arad-Torontál megyei szervező titkára lett. Ugyanebben az évben kezdte el újságírói pályafutását Makón, a Független Újságnál. Csatlakozott a Márciusi Fronthoz. újságírói tevékenysége miatt több sajtópert indítottak ellene. Részt vett az 1939-es választások FKGP-kampányának megszervezésében. 1939-től többször behívták katonai szolgálatra. 1941-től részt vett a Magyar Parasztszövetség munkájában. 1943 tavaszán leszerelt, a budapesti Kis Újságnál helyezkedett el, ahol 1944 tavaszáig dolgozott. 1944 augusztusától SAS-behívó alapján ismét katonai szolgálatot teljesített. 1944 végén Debrecenbe utazott, ahol december 21-én az FKGP berendi szervezetének ajánlásával az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselője lett. Az 1945-ös nemzetgyűlési választásokon az FKGP színeiben képviselővé választották. A párt baloldalának nyomására 1947. március 12-én Pfeiffer Zoltánnal, Eszterhás Györggyel, Reicher Endrével és Pártay Tivadarral együtt kilépett a pártból, és lemondott képviselői mandátumáról. Az 1947. augusztusi választásokon a Magyar Függetlenségi Párt jelöltjeként ismét országgyűlési képviselővé választották, de a politikai helyzet kilátástalansága miatt hamarosan lemondott mandátumáról. 1948 és 1950 között boltos volt Bárándon, 1951-től raktárosként dolgozott Kalocsán. 1952 márciusában letartóztatták, és kémkedés koholt vádjával tíz év börtönre ítélték. 1956. július 5-i szabadulása után felköltözött Budapestre. 1956. október 6-án részt vett a Rajk-temetésen, s az eseményről glosszát írt a Hétfői Hírlapban. Október 23-án este a rádió ostromáról elsőként közölt adatokat az MTI-vel. Október 25-én Tildy Zoltán megbízta a - november 1-jén - újrainduló Kis Újság felelős szerkesztői tisztével. Október 30-án és november 3-án rádióbeszédeiben kiállt a forradalom mellett. A szovjet csapatok bevonulása után két hónapig bujdosott. 1957 és 1958 között a Magyar Vöröskeresztnél, majd a Búvárszivattyúgyárban dolgozott. 1958-ban kihallgatták 1956-os tevékenysége miatt, de retorzió nem érte. 1952-es ítéletét 1958-ban megsemmisítették, és rehabilitálták. Ezt követően a vendéglátóiparban, majd a Sasad Mgtsz-nél és a Vörös Október Mgtsz-nél dolgozott nyugdíjazásáig. 1988-ban ismét bekapcsolódott a politikai életbe. 1989 áprilisában a kisgazdapárt örökös főtitkárává választották. 1990 januárjában kilépett az FKGP-ből, a Nemzeti Kisgazda- és Polgári Párt tiszteletbeli elnöke lett. Visszaemlékezése a "Pártok 1956" című kötetben jelent meg 1997-ben.



Hírek (1956) | Hírek (2006) | Archív fotók | 1956 Magyarországa | Kronológia | Szól a rádió | Röplapok | 56 és az MTI
MTI Zrt. 2006 © Minden jog fenntartva
Impresszum
Az oldal elkészítéséhez nyújtott segítségért köszönet az
1956-os Intézetnek és az OSZK Történeti Interjúk Tárának