56-os Ki kicsoda |
|
|
|
|
Kéri József
1924-1985
|
|
Lajosmizsén (Bács-Kiskun megye) született, szegényparaszti családban. A kecskeméti piarista gimnázium után, 1943-ban a budapesti állatorvosi egyetemre iratkozott be. A háború alatt kapcsolatba került az illegális kommunista párttal. 1944 szeptemberében behívták katonának, de a parancsnak nem tett eleget, a szovjet csapatok megérkezéséig bujkált. A front átvonulása után Lajosmizsén részt vett a helyi közigazgatás újjászervezésében, hozzákezdett az MKP szervezéséhez. A lajosmizsei csoportnak ő volt a titkára. Több tiszántúli városban is részt vett az MKP és az NPP szervezésében, nemzetgyűlési képviselők toborzásában. Részt vett a földosztásban, majd júliustól a Madisz központjában lett az alföldi terület instruktora. 1945 őszén beiratkozott a jogi egyetemre. A Győrffy Kollégium tagja volt. 1947-ben csatlakozott a NÉKOSZ - mozgalomhoz, 1948 tavaszától 1949-es leváltásáig a Hajnóczyról elnevezett jogászkollégium igazgatója. 1949. szeptember 1-jével kinevezték tanársegédnek a jogi egyetem büntetőjogi tanszékére, majd az év végén áthelyezték az Állam- és Jogtudományi Intézetbe tudományos munkatársnak, hamarosan megválasztották intézeti párttitkárnak. 1953. január 1-jétől KISS Károly miniszterelnök-helyettes személyi titkára, egyben a minisztertanács pártszervezetének szervezőtitkára, majd titkára. A Nagy Imre fémjelezte reformok lelkes hívévé vált, a miniszterelnök megbuktatása után nem sokkal Győrbe helyezték megyei főügyésznek. A győri Petőfi Kör egyik szervezője volt. 1956. október 26-án tagja lett a győri ügyészség forradalmi bizottságának és a Győri Nemzeti Tanács elnökségének; Szigethy Attila őt bízta meg a börtön előtt történt, halálos áldozatokat is követelő tüntetés körülményeinek felderítésével. Részt vett az MDP helyi vezetőségének újjáalakulásán, az új intézőbizottság tagjává választották. A nemzeti tanácsban támogatta Szigethy politikáját: ő is az ellenkormány felállítása ellen foglalt állást. Az október 28-i győri tüntetés nyomán lemondott megbízatásáról, Budapestre utazott. November 3-án tért vissza, hogy Győrött is megszervezze az MSZMP-t. November 4. után tagja lett az MSZMP győri intézőbizottságának, de később már a Kádár János vezette pártba nem lépett be. Mint megyei főügyész több alkalommal eljárt a forradalom letartóztatott vezetőinek szabadlábra helyezése érdekében, illetve megtagadta letartóztatási parancsok aláírását, ugyanakkor ő kezdte meg a nyomozást a mosonmagyaróvári népítélet résztvevői ellen. Jelentésében Szerov tábornok a felkelés egyik "vezető szervezőjének" nevezte. November-december folyamán Szigethy Attilával együtt igyekezett a lehető legtöbbet megvédeni a forradalom eredményeiből. 1957. február 5-én az országos ügyészi értekezleten Marosán György támadásaival szemben megvédte Szigethy Attilát és a győri események többi vezetőjét. Felszólalása miatt elbocsátották, letartóztatták, de hamarosan megszüntették ellene az eljárást. Ezt követően félig illegalitásban élt, a rendőrség többször kereste. 1957. augusztus 9-én önként jelentkezett a budapesti rendőrségen. Letartóztatták. Első fokon 1958. június 6-án jogerősen hét év börtönbüntetésre ítélték. 1961. április 4-ét követően szabadult egyéni amnesztiával. Az Egyesült Gyógyszergyárban az anyag- és áruforgalmi osztályra, majd az ekkor felállított üzemszervezési osztályra került üzemszervezőnek. 1963 tavaszán az Invest közgazdasági főosztályára helyezték, majd a Nehézipari Minisztériumban ekkor létrehozott Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézet munkatársa lett, ahol hamarosan felelős pozíciót töltött be. 1972-ben a közgazdaság-tudományok kandidátusa lett. A Nehézipari Minisztérium vezetőképző intézetének igazgatóhelyettesévé nevezték ki, de '56-os múltja miatt 1974-ben leváltották. 1976-ban a minisztériumban is megszüntették beosztását, de ugyanott dolgozott tovább tudományos tanácsadóként és lapszerkesztőként.
|
|
|
|