56-os Ki kicsoda |
|
|
|
|
Józsa Péter
1929-1979
|
|
Budapesten született. Apja mérnök volt. 1945-ben belépett az MKP-ba. Előbb a VI. kerületi Madisz-ban, majd a szervezet központjában tevékenykedett. 1947-ben magyar-francia szakon kezdte meg egyetemi tanulmányait. Bekapcsolódott a NÉKOSZ munkájába. Az egyetemi pártbizottság népművelési felelősének helyettese volt, majd minden fontosabb funkciójáról leváltották, mivel édesanyja unokatestvérét letartóztatták. 1948-ban kizárták a NÉKOSZ-ból, és a Dokoszba került mint az MKP megbízottja. A Körösi Csoma Sándor Kollégium tagja. A diploma megszerzése után a Szikra Kiadónál helyezkedett el. 1954-től szakított a Rákosi-féle politikai vonallal. 1956-ban részt vett a Petőfi Kör vitáin, elítélte a kv június 30-i, a Petőfi Kör felszámolását célzó határozatát. NÉKOSZ találkozókra járt, részt vett a Szikra Kiadó taggyűlésein, ahol kooptálták a pártvezetőségbe. 1956. október 23-án részt vett a tüntetésen. Október 26-án tagja lett annak a delegációnak, amely a Szikra Kiadó párttaggyűlési határozatát elvitte a pártközpontba. Lakásán Herpai Sándorral, egykori népi kollégista barátjával konszolidációs tervet dolgoztak ki. Ezt a tervezetet bemutatták a főkapitányságon a Nagy Imre-vonalat támogató értelmiségieknek. Október 27-én tagja volt annak a küldöttségnek, amely Nagy Imrét a forradalom elismerésének szükségességéről próbálta meggyőzni. Csatlakozott a MÉFB-hez, beválasztották a Szikra Kiadó forradalmi bizottságába. 1956 végétől az újonnan megszervezett Gondolat Kiadónál dolgozott. 1957. május 6-án letartóztatták, 1958. augusztus 5-én a Kardos László és társai-perben a Legfelsőbb Bíróság öt év börtönbüntetésre ítélte. 1960-ban amnesztiával szabadult. Kiszabadulása után fordító volt, és kultúrszociológiával foglalkozott. 1969-től haláláig a Népművelési Intézet munkatársa volt. 1970-től az ELTE újra induló szociológia szakán művészetszociológiát tanított.
|
|
|
|