56-os Ki kicsoda


Antalóczi Sándor
1915-1983

Ungváron (ma: Ukrajna) született. Apja pénzügyőrtiszt volt. 1941-ben Pécsett szerzett orvosi diplomát. A Turul Szövetség tagja volt. 1943-ban bevonult, orvosként szolgált, a budapesti harcokban szovjet fogságba esett, de megszökött. 1945-ben a pécsi városparancsnokságon dolgozott. Tagja volt az SZDP mohácsi szervezetének, később átlépett az MKP-ba. A háború után a nógrádi Bujákon és a tolnai Bátán, majd 1951 és 1955 között Dunaszekcsőn lakott és praktizált. Ez idő alatt az ÁVH kétszer letartóztatta államellenes izgatás vádjával. Először bizonyítékok hiányában felmentették, majd 1952-ben Pécsett két évre ítélték. Szabadulása után, 1955 második felétől Budapesten, a IX. kerületi szakorvosi rendelőben dolgozott szakorvosként. 1956-ban tüdőszanatóriumban kezelték. A forradalom első napjaitól a Corvin közi felkelőcsoporthoz tartozott: eleinte a sebesülteket ápolta, majd rátermettsége révén a fiatalok irányításában is mindinkább meghatározó szerephez jutott. Széles körben ismerték a VIII-IX. kerületi forradalmárok. A felkelők tárgyaló küldöttségeinek rendszeres tagja volt, a corvinisták képviseletében a Nemzetőrség Operatív Bizottságába is beválasztották. A Corvin köz parancsnokai közül Pongrátz Gergelyt támogatta, jelentős szerepe volt abban, hogy Pongrátz, akinek legfőbb tanácsadója lett, megszerezte a főparancsnoki pozíciót. November 4. után a sebesültek mentése közben mindkét combján lövés érte, kórházba szállították. Még november folyamán Ausztrián keresztül Svájcba menekült. Davosban 1957 áprilisában megoperálták a tüdejét. Baselben telepedett le, de nem vette fel a svájci állampolgárságot. Évekig dolgozott Marokkóban. Számos orvosi témájú tanulmányt jelentetett meg szaklapokban, emellett filozófiai értekezéseket is írt.



Hírek (1956) | Hírek (2006) | Archív fotók | 1956 Magyarországa | Kronológia | Szól a rádió | Röplapok | 56 és az MTI
MTI Zrt. 2006 © Minden jog fenntartva
Impresszum
Az oldal elkészítéséhez nyújtott segítségért köszönet az
1956-os Intézetnek és az OSZK Történeti Interjúk Tárának