1956. október 23., kedd
|
A Szabad Nép "Új tavaszi seregszemle" címmel vezércikkben üdvözli az ifjúság követeléseit.
Délelőtt az október 15. óta Belgrádban tárgyaló legmagasabb szintű magyar párt- és kormányküldöttség (Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) első titkár, Hegedűs András miniszterelnök) visszaérkezik Jugoszláviából Budapestre - a Magyar Dolgozók Pártjának kibővített Politikai Bizottsága azonnal ülésezni kezd.
13 órakor Piros László belügyminiszter, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) egykori főnöke a Kossuth Rádióban bejelenti, hogy a Belügyminisztérium nem engedélyezi az egyetemisták felvonulását, majd 14 óra 30-kor újabb rádióközlemény: a belügyminiszter mégis engedélyezi a felvonulást.
A délelőtt folyamán küldöttségek sora a pártközpontban és a BM-ben.
A Szabad Nép szerkesztőségének küldöttsége Horváth Márton főszerkesztő vezetésével a PB elé terjeszti a politikai követeléseit.
A DISZ vezetősége - délelőtt megjelenő lapjában, a Szabad Ifjúságban - szintén támogatásáról biztosítja "a budapesti ifjúság szimpátia tüntetését a lengyel nép mellett".
A Műegyetem hallgatói délelőtt szervezik a délutáni demonstrációt, és valamennyi egyetemen állandó gyűlésezés folyik.
Az Írószövetség határozata követeli az 1955-ben leváltott miniszterelnök, Nagy Imre bevonását a kormányba és nemzeti egységprogram kidolgozását.
Délelőtt Nagy Imre megbeszélése Losonczy Gézával, Haraszti Sándorral, Újhelyi Szilárddal, Vásárhelyi Miklóssal, Jánosi Ferenccel és Gimes Miklóssal - új vezetést tartanak szükségesnek; Nagy Imre ekkor a tüntetés ellen foglal állást.
Délután 3 órakor kezdődik az egyetemisták tüntetése a Petőfi-szobornál. Kezdetben lengyelbarát, pártellenzéki jellegű, továbbá Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavak hangzanak el, később a szovjet csapatok kivonását követelik, és kivágják a zászlókból a szovjet mintájú címert.
A Bem-szobornál Veres Péter felolvassa az írók kiáltványát.
A tüntetők a Kossuth Lajos térre, a Parlamenthez vonulnak - kb. kétszázezer ember. Nagy Imre rövid beszéde csalódást kelt.
A tüntetők egy része a Dózsa György útra vonul és este fél tízkor ledönti a Sztálin-szobrot.
A tüntetők másik csoportja a Rádióhoz vonul a 16 pont beolvasását követelve.
Este 8 órakor Gerő Ernő a pártközpont Akadémia utcai épületéből negatív hatású rádióbeszédet mond. A tüntetőket, akik a szabadságért mentek az utcára, csőcseléknek nevezi.
Este 9 óra körül fegyveres harc kezdődik a Rádiónál, mindkét oldalon sok az áldozat. A rádió 24-én hajnalban az ostromlók kezére kerül.
Este tüntetők megostromolják a Szabad Nép székházát.
Az MDP Központi Vezetőség rendkívüli ülésén az éjszaka folyamán - Nagy Imre jelenlétében - személyi változásokról döntenek.
Éjjel szovjet harckocsi-alakulatok vonulnak be Budapestre, a magyar kormány kérésére. 24-én hajnalban helyenként már fegyveres ellenállásba ütköznek.
|