1956. október 26., péntek
|
XII. Pius pápa enciklikát ad ki, amelyben támogatja a felkelést, imát rendel el a mielőbbi győzelemért.
Elhangzanak a nyugati kormányok első üdvözlő nyilatkozatai is.
Az egész országra kiterjednek a harcok, a tüntetések. Általánossá válik a sztrájk, sorra alakulnak a munkástanácsok, a vidéki városokban a forradalmi bizottságok.
Budapesten a legsúlyosabb harcok a Kilián laktanya környékén folynak.
A Katonai Bizottság tervet dolgoz ki a Corvin köz teljes felrobbantására.
Maléter bejelenti, hogy nem hajlandó a felkelők ellen harcolni.
Felgyorsul a Néphadsereg szétesése. Az alakulatok egy része átáll, vagy tétlenül nézi a laktanyák lefegyverzését. Néhány alakulat azonban kísérletet tesz a felkelés leverésére.
A pártvezetés folyamatos ülésébe bekapcsolódik Donáth Ferenc és Losonczy Géza - ők nem fogadják el az események ellenforradalomként való értékelését. A KV ülésén a Katonai Bizottság tagjai a felkelés katonai leverését követelik.
A KV elfogadja Nagy Imre új, másnap kihirdetett kormányának listáját.
Az MDP KV és a SZOT Elnöksége felszólítja a munkásokat, alakítsanak munkástanácsokat.
16 óra 15 perc: a rádió közli az MDP KV nyilatkozatát, amely új nemzeti kormányt, a függetlenség és egyenjogúság alapján folytatandó magyar-szovjet tárgyalásokat stb. ígér. Mindezek feltételéül a fegyveres harc beszüntetését szabja meg. Amnesztiát hirdet a fegyveres harc minden résztvevőjének, ha este 10-ig leteszi a fegyvert.
Két nap szünet után ismét megjelenik a Szabad Nép.
Győrött Szigethy Attila többedmagával megalakítja a Győri Nemzeti Tanácsot.
Tüntetés Mosonmagyaróváron - a határőrlaktanyából sortüzet adnak le a tömegre, több mint kilencvenen meghalnak, három határőrtisztet meglincselnek.
A kecskeméti és a nagykanizsai sortűz is halálos áldozatokat követel.
Esztergomban az ÁVH-sok tüzet nyitnak a tüntetők autóbuszára - 15 a halálos áldozatok száma.
A jugoszláv kormány üdvözli Nagy Imre miniszterelnöki és Kádár János párt első titkári kinevezését.
|