Kronológia |
|
|
1956. november 1., csütörtök
|
A szovjet csapatok lezárják a magyar repülőtereket. A magyar kormány megtiltja a magyar hadseregnek az ellenállást. Nagy Imre visszautasítja a menekülés gondolatát.
A Magyar Írók Szövetsége felhívásban fellép az önbíráskodás ellen.
Losonczy Géza államminiszter délelőtt sajtótájékoztatón bejelenti, hogy Nagy Imre, aki aznap átvette a Külügyminisztérium vezetését, magához kérette Jurij Andropovot, a Szovjetunió nagykövetét, és a szűkebb kabinet (Tildy Zoltán, Kádár János, Erdei Ferenc, Losonczy Géza, valamint Dobi István) jelenlétében és jóváhagyásával követeli az országba újonnan érkező szovjet alakulatok azonnali kivonását. Kijelentette, hogy az ország azonnal felmondja a Varsói Szerződést, és kihirdeti az ország semlegességét, amelynek szavatolásáért az ENSZ-hez, a négy nagyhatalomhoz fordul.
19 óra 50 perckor Nagy Imre miniszterelnök beszédet mond a rádióban: "A magyar nemzeti kormány a magyar nép és a történelem előtt mély felelősségérzettől áthatva, a magyar nép millióinak osztatlan akaratát kifejezve kinyilvánítja a Magyar Népköztársaság semlegességét." Az ország igaz barátságban kíván élni szomszédaival, a Szovjetunióval és a világ valamennyi népével.
Andropov kezdeményezésére először Münnich Ferenc, majd az ő közvetítésével Kádár János is a szovjet nagykövetség épületébe megy. Kádárt a következő két nap folyamán az MSZMP vezetősége, a kormány és felesége is eltűntnek tekinti.
Este elhangzik a rádióban Kádár János beszéde: "Népünk dicsőséges felkelése lerázta a nép és az ország nyakáról a Rákosi-uralmat, kivívta a nép szabadságát és az ország függetlenségét, amely nélkül nincs, nem lehet szocializmus." Az első sorokban küzdő kommunistákra, írókra, újságírókra, egyetemistákra, a Petőfi Kör fiataljaira hivatkozva mondja: "Büszkék vagyunk arra, hogy a fegyveres felkelésben, annak vezetésében becsülettel helyt álltatok..." A harc nem azért folyt, hogy a munkásosztály kezéből kivegyék a gyárakat, a parasztságéból a földeket, hanem a demokrácia alapvető vívmányaiért. Bejelenti, hogy a kommunisták új pártjaként megalakul a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP). Az alapító kongresszus előkészítésére Donáth Ferenc, Kádár János, Kopácsi Sándor, Losonczy Géza, Lukács György, Nagy Imre, Szántó Zoltán összetétellel Intéző Bizottság alakult. A párt lapja a Népszabadság. Kádár felhívással fordul az új demokratikus pártokhoz, elsősorban a Szociáldemokrata Párthoz, hogy minden erővel szilárdítsák meg a kormányt, küzdjék le a fenyegető ellenforradalom és a külső beavatkozás veszélyét. (E Kádár-beszédet, amelyet - az 1956-os Intézet információi szerint - Horváth Márton, Szántó Zoltán és Haraszti Sándor fogalmazott meg, a reggeli órákban vették lemezre. Esti elhangzásakor Kádár már nem tartózkodik a Parlamentben.) Az Építők Székházában tanácskoznak a budapesti munkástanácsok. A kormányt képviselő Vas Zoltánnak nem sikerül őket a sztrájk befejezésére bírni.
Széll Jenőt a Rádió kormánybiztosává, Tamási Lajos írót a helyettesévé, Vásárhelyi Miklóst a kormány sajtófőnökévé, Márton András ezredest Budapest külső védelmének a parancsnokává nevezik ki.
A Népszava ismét a Szociáldemokrata Párt (SZDP) központi lapjaként jelenik meg. Felelős szerkesztője Révész Mihály.
Újra indul a Kis Újság, a Független Kisgazdapárt (FKGP) lapja. Felelős szerkesztője Futó Dezső.
A Szabad Ifjúság helyett Magyar Ifjúság címen jelenik meg az ifjúmunkások forradalmi bizottságának a lapja.
Megalakul a Keresztény Magyar Párt Zajgóvári Károly elnökletével Farkas Dénes képviselő kezdeményezésére létrejön a Demokrata Néppárt.
Megalakul a sokáig illegalitásban működött, és a börtönbeli kapcsolatokból kinőtt Keresztény Front, amely a különféle keresztény pártok és csoportok összefogását célozza. Vezetője Soltész Jenő, ideológusa Szigeti József domonkos szerzetestanár és Földy Endre.
A volt politikai foglyok országos szövetsége (POFOSZ) megalakul az Uránia moziban tartott ezerötszáz fős gyűlésen.
Újjáalakul a Magyar Cserkészszövetség.
A Fővárosi Tanács VB helyett megalakul a Fővárosi Nemzeti Bizottság, amely a Kisgazda Párt képviseletében Kővágó Józsefet, a Szociáldemokrata Párt képviseletében pedig Bechtler Pétert, a koalíciós korszak főpolgármesterét és helyettesét ismét megválasztja tisztségébe.
20 óra 24 perckor a Szabad Kossuth Rádióban Mindszenty József bíboros első rádióüzenete hangzik el: "...Csodálatra méltó hősiesség szabadítja meg most a hazát. A világtörténelemben páratlan ez a szabadságharc. Minden dicsőséget megérdemelnek fiataljaink."..."Most tájékozódom, két napon belül a kibontakozás útjáról személyes szózatot intézek a nemzethez." Ravasz László, az 1948 után félreállított református püspök rádióbeszédet mond a református egyház nevében.
Nyikita Hruscsov szovjet pártvezető és Vjacseszlav Molotov külügyminiszter a magyarországi fegyveres beavatkozást előkészítendő a szovjet-lengyel határon lengyel vezetőkkel (Gomulka, Cyrankiewicz) konzultál.
|
|
|