Hírek (1956)
December 5., szerda

Mintegy négyszázan jöttek össze kedden délután Komárom megyében az MSZMP aktivájára, ahol Kiss Károly, az országos ideiglenes intéző bizottság tagja ismertette az elmúlt hetek eseményeit és az ország jelenlegi helyzetét.

Aki azt akarja, hogy az országban a munkásosztály hatalma, a népi demokrácia hatalma legyen – mondotta – tisztán kell látnia a történteket. Látnia kell azt is, hogy az ellenség nem dolgozhatott olyan jelszavakkal, hogy vissza a földet a földesuraknak, a gyárat a gyárosoknak – mert senki sem hallgatott volna rá. Tehát a Rákosi és Gero-rendszer 1949 óta elkövetett súlyos gazdasági és politikai hibáit használták ők is jelszavul, hogy így megtévesszék a becsületes embereket is. (…) Az ellenforradalom már október 23-án, sőt már azelőtt működött. Nem mond ennek ellent az a tény, hogy sok tíz és tízezren vettek részt a megmozdulásokban olyanok is, akik nem akarták a népi demokráciát megdönteni. Becsületes szándékúak voltak, s felháborodtak a Rákosi, Gerő vezetés ellen. (…) Ezután arról beszélt, hogy az ellenforradalmat fegyverrel leverték, de az ellenség elég rendezetten vonult vissza és most agitációval, szabotázzsal, kártevéssel, sztrájkkal akarja megdönteni a népi hatalmat, gazdaságilag akarja az országot a tönk szélére juttatni.



Nyers Rezső, a közellátási kormánybiztosság vezetője elmondotta, hogy a kereskedelem és az élelmiszeripar az energiahiány és a szállítási nehézségek miatt súlyos akadályokkal küzd. Ahhoz, hogy az ország ellátása minél előbb megjavuljon, biztosítani kell hazánk egész területén az egészséges gazdasági vérkeringést, az élelmezési cikkek árusítása mellett az iparcikkek forgalomba hozatalát, s végül meg kell valósítani a cserekereskedelem helyett a forinton alapuló áruforgalmat. E feladatok megvalósulásának döntő feltétele a vasúti szállítás megjavulása. Jelenleg a MÁV szokásos decemberi szállításoknak mintegy 15-20 százalékát hajtja végre. (…) A legfontosabb élelmiszeripari cikkek exportját leállították. Néhány cikkből azonban, mint például baromfiból, elsősorban pulykából, almából, néhány zöldségféléből szállítunk külföldre, hogy helyette hagymát, kávét, kakaót és más fontos cikket kaphassunk.



A sütőipar dolgozói október 23-a óta folyamatosan biztosították a főváros kenyérszükségletét. Ez tette lehetővé, hogy a sorbanállás megszűnjék. Újabban azonban ismét hosszú sorok állnak a péküzletek előtt. Ennek oka elsősorban az, hogy a vásárlók egy része hitelt ad egyes felelőtlen elemek által terjesztett híreknek. A kenyérvásárlás indokolatlanságát legjobban az bizonyítja, hogy a főváros napi 40-45 vagonos átlagos kenyérszükségletével szemben a kiszállítás már napok óta 60-70 vagon. Annak ellenére, hogy Budapest lakossága ennyit el sem tud fogyasztani, a sorbanállás szerdán sem csökkent.



A termelőszövetkezetek helyzete jelenleg még nem áttekinthető. Megyénkint igen változó a felbomlások aránya. Szolnok megyében – a jelenlegi értesülések szerint – a tsz-ek 30-35 százaléka oszlott fel. Győr megyében mintegy 50 százalék, Somogy megyében pedig 360 tsz-ből a megyei vezetők tájékoztatása szerint a 30-40 legjobb tsz marad meg.



A főváros és a vidék lakosságát, az ipari munkásságot továbbra is igen élénken foglalkoztatja az energiahelyzet. Sokszor hangzik el az a kérdés, mikor adnak több áramot az erőművek. Ezzel kapcsolatban az erőmű tröszt vezetősége a következőket mondotta:
- A bányákból még mindig nem érkezik olyan szénmennyiség, mint amennyit az erőművek elfogyasztanak. Így továbbra is kénytelenek vagyunk a még meglévő tartalékszénhez nyúlni, s mind Pesten, mind pedig a vidéken az eddig életbe léptetett korlátozásokat fenntartani. Az erőművek azonban felkészültek a több energia termelésére, s most már csupán a bányászoktól függ, hogy mikor adhatunk több áramot.


A belgrádi Politika a magyarországi helyzetről (Szabad Európa Rádió) (Bizalmas!)

A belgrádi Politika budapesti tudósítója azt írja, hogy Magyarországon az élet némileg normalizálódott. Hozzáteszi azonban, hogy a bizalom a nép széles rétegei és a Kádár-csoport között nem állt helyre. Általános a felfogás, hogy a magyar fejlődés legsúlyosabb problémája abban gyökerezik, hogy a nép és a Kádár közti viszont a kölcsönös bizalmatlanság és megnemértés jellemzi. A munkástanácsok népszerűek Magyarországon és túlzás nélkül mondhatjuk, hogy ezek jelentik ma a leghatalmasabb szervezett erőt Magyarországon. (Bizalmas!)

Az újvidéki Magyar Szó az alábbi cikket közölte (Bizalmas!)

Nem akarunk foglalkozni Magyarország volt és jelenlegi miniszterelnökének viszonyával; erről egyébként Kádár János már több ízben beszélt. Az, amiről szólni óhajtunk és ami gondolkodóba ejt bennünket, az egész „Nagy-ügy” olyan beállítása, mintha már lekerült volna a napirendről és mintha már nem lehetne semmilyen jelentősége. Számunkra azonban ennek a kérdésnek mégis van némi jelentősége!
Kormányunk egyezményt kötött a magyar kormánnyal Nagy Imre menedékjogának megszűnéséről és annak feltételeiről. A magyar kormány semmibe vette szóban és írásban vállalt kötelezettségét, hogy lehetővé teszi az említett személyek hazatérését. Erőszakos elhurcolásuk Magyarországról egy kormányközi egyezmény megsértésével egyenlő. Nyomban az eset után kormányunk erélyesen tiltakozott és követelte, hogy a magyar kormány teljesítse kötelezettségét és váltsa valóra az egyezményt. Válasz még nincs. (Bizalmas!)


(Londoni Rádió) (Bizalmas!)

Az ENSZ közgyűlése röviddel ezelőtt elfogadta a határozatot, amely felszólítja a szovjet és a magyar kormányt, hogy péntekig adja beleegyezését, hogy az ENSZ megfigyelői Magyarországra mehessenek. Ötvennégyen szavaztak a határozat mellett, tízen ellene, míg tizennégyen tartózkodtak a szavazástól. (Bizalmas!)

Hírek (1956) | Hírek (2006) | Archív fotók | 1956 Magyarországa | Kronológia | Szól a rádió | Röplapok | 56 és az MTI
MTI Zrt. 2006 © Minden jog fenntartva
Impresszum
Az oldal elkészítéséhez nyújtott segítségért köszönet az
1956-os Intézetnek és az OSZK Történeti Interjúk Tárának