Hírek (1956)
Október 17., szerda

Tízórás vitán tárgyalták a Győr-Sopron megyei pártbizottság kibővített ülésén a Központi Vezetőség értelmiségről szóló határozatát

(…) A megyei pártbizottságnak az a véleménye: tiszta lapot kell nyitni, de elvi alapon. Azokat a funkcionáriusokat, akik július után rájöttek, hogy ki kell tépni gyökeresen a szektarianizmust és ma ebben a szellemben dolgoznak, segíteni kell munkájukban, de nem tarthatnak igényt tiszta lapra azok, akik július után sem képesek, vagy csak rendkívül lassan képesek megérteni, hogy nem lehet parancsszóval, ledorongolással vezetni.
(…) Ne terheljék meg az értelmiségi kommunistákat töméntelen társadalmi munkával. Mikó Zoltán, a megyei kórház főorvosa, aki tíz éve pártmunkás, saját példájával igazolta, hogyan hat vissza a nem neki való pártmunka szakmájában. Mint orvos, elmaradt szakmai tudásának fejlesztésében, de sok esetben megismerkedett a begyűjtés rendeletével, annak végrehajtásával, mert ezt követelték tőle.
(…) A beszámoló az igen termékeny vita sem tette azonban teljessé a megyei pártbizottság ülését. Valami hiányzott. Hiányzott a megyei párt végrehajtó bizottság egyes tagjainak önbírálata, megnyilatkozása, olyanoknak a megnyilatkozása, akiknek közük volt a megyében elkövetett hibákhoz. Egyedül Zalai Emil, a párt végrehajtó bizottságának tagja nyúlt legmélyebbre ebben a kérdésben és nemcsak beszámolójában, hanem külön felszólalásban is tanúbizonyságot tett arról, hogy minden erejével harcol a megyében a tiszta lap, a tiszta légkör megteremtéséért.


Vita a DISZ Petőfi-körben a magyar mezőgazdaság fejlesztésének útjáról

Szerdán a DISZ Petőfi-kör vitaestet rendezett Papp Gábornak az Új Hang szeptemberi számában „Kert Magyarország” címmel megjelent írása alapján a magyar mezőgazdaság fejlesztésének további útjáról. (…)
A Közgazdaságtudományi Egyetem nagy előadótermét zsúfolásig megtöltő hallgatóság előtt először Papp Gábor, a Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola hallgatója, a cikk szerzője lépett a mikrofon elé, s a mezőgazdaság alapvető bajairól szólva kiemelte, hogy az főleg azért következett be, mert a termelés struktúrája nem a hazai adottságok irányában tolódott el. (…) A nagyüzem vitathatatlanul fölényben van, de a termelési fölény csak akkor érvényesülhet, ha az ott dolgozók ugyanolyan lelkesedéssel végzik munkájukat, mint a kisüzemben dolgozó paraszt. A mezőgazdasági nagyüzem és kisüzem kérdését éveken át dogmatikusan kezelték, s nem a termelés fokozását tűzték ki célul.


A legsürgősebb minden segítséget meg kell adni a Borsodi Hőerőmű és a Tiszapalkonyai Hőerőmű építkezéseinek – Az Építésügyi Minisztérium gondoskodjon anyagról és munkaerőről

Emlékezetes, hogy 1952 és 1953 telén igen sok gondot okozott az iparnak és a lakosságnak a gyakori energiazavar. Ez javarészt abból adódott, hogy a gépipar gyorsabban fejlődött, mint az energiaipar, úgyhogy az erőművek a gyárakat, üzemeket és sokszor a lakosságot sem tudták ellátni elégséges árammal. Az utóbbi években az energiahiányt részben már sikerült megszüntetni. A bányászat, a gépipar fejlődése azonban megköveteli, hogy az új erőművek mielőbb energiát szolgáltassanak.
(…) Annak ellenére, hogy ez rendkívül fontos népgazdasági érdek, a Borsodi Hőerőmű építkezésénél komoly nehézségek mutatkoznak. Az Építésügyi Minisztérium az utóbbi hetekben több mint száz építőipari dolgozót a Hőerőmű építkezéséről más munkahelyre helyezett át. Sokszori sürgetés után az Építésügyi Minisztérium tett ugyan intézkedéseket a munkaerő- és anyaghiány pótlására, ez azonban még mindig nem oldja meg a problémát.


Több termelőszövetkezet megváltoztatta nevét a jugoszláv határ mentén

A napokban Baranya megye határ menti járásaiban több termelőszövetkezet tagsága közgyűlésen határozta el, hogy nevét megváltoztatja. A korábbi években – a magyar-jugoszláv viszony megromlása következtében – ugyanis olyan neveket tukmáltak a közös gazdaságokra, amelyek a jugoszlávellenes politika kifejezői voltak és méltán sértették a határszéli dolgozók többségének önérzetét. A termelőszövetkezetek tagjai most úgy határoztak, hogy az új nevekkel a magyar és a jugoszláv nép barátságának, a békés együttélésnek adnak kifejezést. A godisai Déli Őrszem Tsz, a Béke, a mattyi Határszéli Szabad Nép Tsz a Közös Út, a kovácshidai Déli Bástya Tsz pedig a Béke Útja nevet vette fel.

Miért volt drágább néhány zöldségféle – Mikor lesz déligyümölcs az üzletekben

(…) A belkereskedelem évek óta a legkülönbözőbb módokon próbálja biztosítani a lakosság részére azokat a déligyümölcsöket, amelyek a többi népi demokráciában általában kaphatók. Ez a törekvés azonban a különböző felső szervek, így elsősorban az Országos Tervhivatal és a Nemzeti Bank ellenállásán meghiúsult. Igen sok értetlenség és szűklátókörűség leküzdése után most valószínű lehetőség nyílik arra, hogy még ebben az évben bizonyos gyarmatárukat és déligyümölcsöket – így kakaót és banánt vásároljunk. Citromból már október végére 40 vagon várható.

A Hannibál tanár úr című új magyar film bemutatója

Szerdán este az Uránia filmszínházban bemutatták a Hannibál tanár úr című új magyar filmet. Móra Ferenc Hannibál föltámasztása című kisregénye alapján a filmet Fábry Zoltán, Gyenes István és Szász Péter írta.

Hírek (1956) | Hírek (2006) | Archív fotók | 1956 Magyarországa | Kronológia | Szól a rádió | Röplapok | 56 és az MTI
MTI Zrt. 2006 © Minden jog fenntartva
Impresszum
Az oldal elkészítéséhez nyújtott segítségért köszönet az
1956-os Intézetnek és az OSZK Történeti Interjúk Tárának