56-os Ki kicsoda |
|
|
|
|
Wittner Mária
1937-
|
|
Budapesten született. Apácák nevelték egy karmelita zárdában 1950-ig, családját csak 12 éves korában ismerte meg. Előbb gépíró, majd pincértanuló, később háztartási alkalmazott volt, két gimnáziumi osztályt végzett. A forradalom kirobbanásakor gyári munkás volt a Palack- és Üvegipari Vállalatnál. 1956. október 23-án részt vett a rádió ostromában, majd csatlakozott a Corvin köz környéki felkelőkhöz. Október 26. körül a Vajdahunyad utcai felkelőcsoport egyik megalapítója. November 4-én a szovjet aknázás következtében szilánksérülés érte a gerincén, ezért egy ideig kórházban kezelték. Az osztrák határon menekülés közben elfogták, de rövidesen szabadlábra helyezték. Másodszorra sikerült kijutnia Ausztriába, de egy hónap menekülttábori tartózkodás után hazajött. 1957. július 16-án letartóztatták, a Wittner Mária és társai-perben halálra ítélték. A Legfelsőbb Bíróság 1959. február 24-én az első fokú ítéletet életfogytiglani szabadságvesztésre változtatta. 1970-ben kapott amnesztiát. Ezután varrónőként dolgozott. 1990-től a Pofosz kegyeleti és szociális elnökhelyettese, valamint az `56 Alapítvány kuratóriumi tagja. 1993-tól a Szabadságharcosokért Alapítvány Lakásfelmérő Bizottságának elnöke. Visszaemlékezése a "Pesti utca - 1956" című kötetben jelent meg 1994-ben. Kitüntetése: a Magyar Köztársaság Nagykeresztje (1991).
|
|
|
|