56-os Ki kicsoda


Kende Péter
1927-

Budapesten született. Szülei orvosok voltak. 1945 februárjának végén Szegedre került, az év júniusában ott érettségizett. Ezt követően jogot hallgatott, majd történelem és szociológia szakon bölcsészeti tanulmányokba kezdett a budapesti tudományegyetemen. Belépett az MKP-ba, 1945-1946-ban a párt ifjúsági lapszerkesztője. 1947 márciusától a Szabad Nép újságírója, később külpolitikai szerkesztője. 1953-tól a Nagy Imre-vonal támogatója. 1954 októberében a Szabad Nép pártszervezetében tartott lázadásszerű taggyűlésen támadta a lap szerkesztőinek és a párt vezetésének politikáját, ezért 1955 elején eltávolították a laptól, és Szegedre helyezték át. A forradalom kitörése után az október 30-án először megjelenő Magyar Szabadság című lap egyik szerkesztője. Novemberben és decemberben Gimes Miklós mellett az Október 23-a című illegális ellenállási újság írója és szerkesztője. A letartóztatási hullám elől menekülve Magyarországot 1957 januárjának végén hagyta el. A forradalom után Párizsban telepedett le, ahol szociológiai doktorátust szerzett. Franciául több könyve és szakcikke jelent meg a kelet-európai szocializmusról. Egyik összeállítója volt 1958-ban, a később több nyelvre lefordított, Az igazság a Nagy Imre-ügyben című dokumentumgyűjteménynek. 1959 és 1964 között a brüsszeli Nagy Imre Intézet munkaközösségének tagja. 1978-ban megalapította a párizsi Magyar Füzeteket, annak szerkesztője 1989-ig. 1962 és 1989 között párizsi Irodalmi Újság politikai cikkírója. 1983-tól az Emberi Jogok Magyar Ligájának alelnöke. Mint tudományos kutató, politikai szakíró és egyetemi tanár dolgozott 1993-ig, a Francia Állami Tudományos Központtól (CNRS) vonult nyugdíjba. 1993-tól rendszeresen tanít az ELTE BTK-n és a Századvég Politikai Iskolán. Az MTA külső tagja, az 1956-os Intézet Kuratóriumának elnöke.



Hírek (1956) | Hírek (2006) | Archív fotók | 1956 Magyarországa | Kronológia | Szól a rádió | Röplapok | 56 és az MTI
MTI Zrt. 2006 © Minden jog fenntartva
Impresszum
Az oldal elkészítéséhez nyújtott segítségért köszönet az
1956-os Intézetnek és az OSZK Történeti Interjúk Tárának