56-os Ki kicsoda |
|
|
|
|
Horváth Imre
1901-1958
|
|
Budapesten született munkáscsaládban. A Budapesti Telefongyárban tanulta ki a műszerészinas-szakmát. 1918-ban belépett a MKP-be. A Tanácsköztársaság ideje alatt a Vörös Hadseregben politikaibiztos-helyettes volt, majd a Tanácsköztársaság bukása után az illegális KMP-ben tevékenykedett. 1921-ben letartóztatták, és illegális tevékenység vádjával tíz év börtönbüntetésre ítélték. 1922-ben a fogolycsere révén Szovjet-Oroszországba került, ahol belépett az SZK(b)P-be. Először gyári munkásként dolgozott, majd 1926 és 1929 között a Marx-Engels Intézet könyvtárosa volt. 1929-ben beiratkozott a Műszaki Egyetemre, és 1932-ben mérnöki diplomát szerzett. 1933-ban pártutasításra visszatért Magyarországra, de 1934-ben letartóztatták, és a szegedi Csillag börtönbe került, ahonnan 1944-ben Dachauba deportálták. 1945 után a külügyminisztérium munkatársa. 1946 és 1948 között a moszkvai magyar nagykövetség első titkára, majd berlini, washingtoni, londoni és prágai követ. 1956 május-júniusában a KKI elnöke. 1956 júniusától az MDP KV tagja. 1956. július 30-tól külügyminiszter. Október 30-án Nagy Imre megbízásából az ENSZ-közgyűlésre utazott. Bécsbe érkezvén azonban Prágán át Moszkvába repült. November 2-án Nagy Imre átvette tőle a külügyminiszteri tárcát. Moszkvában november 2-án találkozott Kádár Jánossal. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányban a külügyek vezetésével bízták meg. 1956. november 10-től az MSZMP IKB, majd KB tagja. 1957. május 9-től ismét külügyminiszter.
|
|
|
|