56-os Ki kicsoda


Németh László
1901-1975

Nagybányán (ma: Románia) született, apja középiskolai tanár volt. 1905-ben a család Budapestre költözött. 1919 május 1-jén mint a Toldy reálgimnázium tanulója beszédet mondott az intézmény ünnepségén, ezért csak az igazoló tárgyalások után, 1919 őszén érettségizhetett. Beiratkozott a bölcsészkarra, magyar-francia szakra, de néhány hónap után abbahagyta tanulmányait. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát 1925-ben. Cselédkönyves orvosként dolgozott a Szent János Kórházban. Horváthné meghal című novellájával megnyerte a Nyugat pályázatát, ugyanebben az évben fogorvosi rendelőt nyitott. 1927-től a Napkelet munkatársa. Széppróza mellett tanulmányokat, kritikákat és esszéket is írt, de elsősorban tanulmányírónak tartotta magát. 1929-ben jelent meg első tanulmánya Babitsról. 1930-ban Baumgarten-díjat kapott, amelyet visszaadott. 1931-ben Kerényi Károly hatására görög szakos bölcsészhallgató, de néhány hét után újra otthagyta az egyetemet. Ugyanebben az évben iskolaorvossá nevezték ki. 1932-ben egy nemzedéki folyóiratot tervezett társaival, de végül Tanú címmel egyszemélyes folyóiratot indított. A Tanú a fiatalság nevében végzett tájékozódás, az enciklopédikus együtt tanulás folyóirata volt, melynek óriási hatása volt a trianoni határokon túl is. 1933-ban Babits megsemmisítő kritikát írt a Nyugatban a Tanúról. 1934-ben Gulyás Pállal és Fülep Lajossal együtt megindította a Választ. 1934-1935-ben a rádió irodalmi osztályát vezette, cikkírója volt a Magyarországnak. 1935 áprilisában részt vett a népiek és Gömbös Gyula miniszterelnök találkozóján a Zilahy-villában. A Gömbös által megígért reformok elmaradása után lemondott állásáról a rádióban, és Válasz-beli társaival is meghasonlott. 1935 és 1939 között csak szépirodalmi műveket publikált, amelyeknek témája az új értelmiség eszményei és a realitások közötti diszharmónia volt. 1939-ben jelent meg legnagyobb vitát kavaró műve, a Kisebbségben. 1939-től 1942-ig a Kelet Népe munkatársa volt, de a Magyar Útban és a Hídban is publikált. Tervezetet dolgozott ki népfőiskolák létesítésére. Részt vett a népi írók 1943-as balatonszárszói konferenciáján: itt elhangzott beszéde - amelyben a háború után várható helyzetet próbálta meg elemezni - nagy vitát kavart. 1943-ban iskolaorvosként nyugdíjba vonult, és szőlőt vásárolt a Debrecen melletti Bocskay telepen, ahol a régóta dédelgetett Népfőiskola tervét próbálta megvalósítani - sikertelenül. 1945 után családjával Békésre költözött, majd Hódmezővásárhelyen élt: a helyi gimnázium óraadó tanára lett. A Válaszban és a Puszták népében publikált. 1949-től visszaköltözött Budapestre. A Rákosi-rendszer évei alatt csak műfordításai jelenhettek meg. 1956. szeptember 17-én, az Írószövetség közgyűlésének 1948 óta első, titkos választásán az irodalmi életből addig kiszorított pártellenzékiekkel és pártonkívüliekkel együtt az új elnökség tagjává választották. 1956. október 20-án mutatták be a Nemzeti Színházban Galilei című drámáját. 1956. október 31-én beválasztották a Petőfi Párt néven újjáalakult NPP Szellemi Irányító Testületébe. A párt lapjában, az Új Magyarországban megjelent cikkeiben, valamint az Irodalmi Újság november 2-i számában megjelent írásában kiállt a forradalom mellett, de óvott egy esetleges jobboldali fordulattól. 1957-ben Kossuth-díjat kapott. A népi írókról szóló 1958-ban megjelent pártállásfoglalás az ő bírálatát is tartalmazta. Az Írószövetség 1959-es újjáalakításakor az alapító tagok között volt. 1959-ben a Szovjetunióba utazott, ezután megjelent írása, az Utazás a Kádár-rendszer elfogadásáról tanúskodik. Régebbi és új munkáit számos idegen nyelvre lefordították. 1965-ben Herder-díjat kapott, 1971-ben a Munka Vörös Zászló érdemrendjével tüntették ki. 1969-ben elindult életműsorozatának kiadása a Magvető és a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában, de problematikusnak ítélt 1945 előtt keletkezett írásainak megjelentetése akadályokba ütközött. Hosszú betegség után 1975-ben halt meg.



Hírek (1956) | Hírek (2006) | Archív fotók | 1956 Magyarországa | Kronológia | Szól a rádió | Röplapok | 56 és az MTI
MTI Zrt. 2006 © Minden jog fenntartva
Impresszum
Az oldal elkészítéséhez nyújtott segítségért köszönet az
1956-os Intézetnek és az OSZK Történeti Interjúk Tárának