56-os Ki kicsoda


Szántó Zoltán
1893-1977

Nagykanizsán született. Apja mészáros volt. A felsőkereskedelmi iskola elvégzése után orvosi pályára készült, de az első világháború megakadályozta a továbbtanulásban: 1914-ben - a tiszti iskola elvégzése után - a galíciai frontra került. Már tanulmányai alatt eljárt a Galilei Körbe, a Társadalomtudományi Társaság előadásaira és a Munkásképző Egyletbe. 1916 májusában orosz hadifogságba esett, ahol kapcsolatba került az orosz munkásmozgalommal. 1918-ban hazatért, és az antimilitarista mozgalom egyik szószólójaként az őszirózsás forradalom napjaiban századával a Nemzeti Tanács mellé állt, az elsők között lépett be a KMP-be. A Tanácsköztársaság alatt a VII. kerületi munkástanács tagja, a Vörös Hadseregben ezredparancsnok, majd hadosztály politikai megbízott volt. 1919 nyarán Bécsbe emigrált, ahol Landler Jenő munkatársaként részt vett a KMP újjászervezésében. 1926 tavaszán póttagként kooptálták a kb-ba. 1927 januárjában, hazatérte után letartóztatták. A Magyarországi Szocialista Munkáspárt vezető elleni perben nyolc és fél év fegyházbüntetésre ítélték, amit Sopronkőhidán töltött le. 1935-ben Moszkvába emigrált, ahol a Komintern titkárságának dolgozott. 1936 júniusában a feloszlatott KMP KB helyett vezetésével Ideiglenes Titkárság alakult Prágában. 1938-ban visszatért Moszkvába, itt a magyar pártot képviselte a Kominternnél. A háború alatt a moszkvai rádió, 1944 tavaszán pedig az Idegennyelvű Könyvkiadó magyar osztályát vezette. 1945 elejétől a moszkvai Kossuth rádió főszerkesztője. 1945 júniusában tért haza: az észak-dunántúli területi pártbizottság titkára. 1945. június 24-től az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja, majd 1947. február 6-ig nemzetgyűlési képviselő is. 1947 és 1949 között belgrádi és tiranai nagykövet, majd 1954-ig párizsi nagykövet. 1954 májusában Nagy Imre híveként Budapesten megszervezte a Tájékoztatási Hivatalt, amelynek elnöke lett, ugyanebben a hónapban tagja lett a kv-nak. Nagy Imre bukása után, 1955. június 8-tól Varsóba nevezték ki nagykövetnek, 1956. július 30-ig maradt állomáshelyén. 1956. október 6-án Moszkvában részt vett Gerő Ernő, Kádár János és Hidas István társaságában a Mikojannal és Szuszlovval tartott megbeszélésen. Az október 23-24-én éjszaka tartott kv-ülésen a pb tagjává választották. Október 26-án tagja lett a Direktóriumnak, október 28-án bekerült a párt irányítására létrehozott elnökségbe. Október 30-án kezdeményezte az elnökségben, hogy Magyar Szocialista Munkáspárt néven alakítsanak új pártot. Október 31-én bekerült az MSZMP alapító kongresszusát előkészítő intézőbizottságba. Lukács Györggyel együtt a Varsói Szerződésből való kilépés ellen szavazott. November 1-jén Losonczy Géza társaságában a jugoszláv követtel arról tárgyalt, hogy szükség esetén kaphatna-e néhány kommunista politikus menedékjogot a követségen. November 4-én menedékjogot kapott a jugoszláv nagykövetségen. November 18-án Lukács Györggyel és Vas Zoltánnal elhagyta a követséget, a szovjetek letartóztatták, és november 23-án Romániába internálták őket. A Nagy Imre-csoport tagjai ellen megindult vizsgálat során terhelő vallomásokat tett a csoport tagjaira. 1958 őszén térhetett haza. Büntetőeljárás nem indult ellene. Hazatérte után nyugdíjazták. 1965-ben visszakapta párttagságát.



Hírek (1956) | Hírek (2006) | Archív fotók | 1956 Magyarországa | Kronológia | Szól a rádió | Röplapok | 56 és az MTI
MTI Zrt. 2006 © Minden jog fenntartva
Impresszum
Az oldal elkészítéséhez nyújtott segítségért köszönet az
1956-os Intézetnek és az OSZK Történeti Interjúk Tárának