56-os Ki kicsoda


Lukács György
1885-1971

Budapesten született. Apja a Magyar Általános Hitelbank igazgatója volt. Érettségi után, 1902-től joghallgató a budapesti tudományegyetemen. 1906-ban Kolozsvárott doktorált, majd 1907-ig Berlinben tanult. 1904-ben többedmagával megalakította a Thália Társaság nevű kísérleti színházat. 1907 őszétől rövid ideig a Kereskedelmi Minisztérium tisztviselője volt. 1908-ban a modern dráma történetével foglalkozó munkája elnyerte a Kisfaludy Társaság pályadíját. 1910-ben jelent meg első könyve, a Lélek és formák című esszégyűjtemény. Eleinte a Nyugatban és a Huszadik Században publikált, de meghasonlott e folyóiratokkal. 1911-ben Fülep Lajossal együtt megindította a Szellem című folyóiratot. 1911-ig többnyire Berlinben, 1912-től kisebb megszakításokkal öt esztendőn keresztül Heidelbergben élt. 1915 őszétől 1916 nyaráig a budapesti levélcenzúrán töltötte katonai szolgálatát. 1917-től gyakran járt haza, részt vett a Vasárnapi Kör és a Szellemi Tudományok Szabadiskolájának munkájában. 1917 novemberében Budapestre költözött. 1918 decemberében belépett a KMP-be. 1919 februárjától az illegális kb tagja, március 1-jétől a Vörös Újság egyik szerkesztője volt. 1919-ben a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásától helyettes közoktatásügyi népbiztos, április 3-tól népbiztos, május-júniusban pedig a Vörös Hadsereg egyik hadosztályának politikai biztosa volt. A Tanácsköztársaság bukása után emigrációban élt Bécsben. 1920-tól a párt Bécsben működő ideiglenes kb-nak a tagja. 1921 októberében a frakcióharcok következtében kilépett a KMP KB-ból. 1921-ben részt vett a Komintern III. Kongresszusán Moszkvában. Csak 1926 júniusában Berlinben kooptálták ismét a kb-ba. 1929-ben elutasították a Blum-tézisek című programtervét, amely a proletárdiktatúra helyett munkás-paraszt demokratikus diktatúrát jelölt meg célul. 1929-ben az illegális kb tagjaként három hónapon keresztül Budapesten tartózkodott. 1930-ban a KMP II. Kongresszusán ismét kihagyták a kb-ból. Moszkvában a Marx-Engels-Lenin Intézet munkatársa lett. 1931 nyarától ismét Berlinben élt. 1933 márciusában visszatért Moszkvába, tudományos intézetek kutatójaként dolgozott. 1939-től 1940-ig a Lityeraturnij Kritik munkatársa volt. Miután Németország megtámadta a Szovjetuniót, az NKVD letartóztatta, de rövid idő múlva szabadon bocsátották. 1941 végén Moszkvából Taskentbe telepítették ki. Családjával 1943-ban térhetett vissza Moszkvába. 1945. augusztus 1-jén érkezett haza Budapestre. Még távollétében delegálták képviselőnek az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. 1949-től országgyűlési képviselő, mandátumáról 1951. december 12-én lemondott. 1953-tól ismét képviselő. 1945 után a Budapesti Tudományegyetem tanára, kultúrpolitikus. 1948-tól a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, rendes tagja, az Akadémia elnökségébe is beválasztották. Az 1949-50-es ún. Lukács-vita során, amelynek középpontjában Lukács demokráciafölfogása állt, nyilvános önkritikára kényszerült. 1956 nyarán felszólalt a Petőfi Kör filozófusvitáján. Az MDP KV 1956. október 23-24-i rendkívüli ülésén kv-taggá választották. Október 27-től november 3-ig Nagy Imre nemzeti kormányának népművelési minisztere. 1956. október 31-én bekerült az MSZMP alapító kongresszusát előkészítő intézőbizottságba. Ellenezte a Varsói Szerződésből való kilépést. November 4-én Nagy Imrével a jugoszláv követségen kért menedékjogot. November 18-án Szántó Zoltánnal és Vas Zoltánnal elhagyta a követséget, a szovjetek letartóztatták, és november 23-án Romániába internálták őket. 1957. április 11-én feleségével együtt hazatérhetett, büntetőjogi eljárás nem indult ellene. 1958-ban nyugdíjazták. Nyugaton publikált. 1967-től - párttagságát visszamenőlegesen elismerve - ismét tagja lett a kommunista pártnak. Az 1968-as a csehszlovákiai események hatására tanulmányt nyújtott be az MSZMP KB-nak; ebben a sztálinizmus igazi alternatívájának a szocialista demokráciát nevezte. A hatvanas évek második felétől A társadalmi lét ontológiájáról című művén dolgozott. Visszaemlékezései "Megélt gondolkodás. Életrajz magnószalagon" címmel jelentek meg 1989-ben.



Hírek (1956) | Hírek (2006) | Archív fotók | 1956 Magyarországa | Kronológia | Szól a rádió | Röplapok | 56 és az MTI
MTI Zrt. 2006 © Minden jog fenntartva
Impresszum
Az oldal elkészítéséhez nyújtott segítségért köszönet az
1956-os Intézetnek és az OSZK Történeti Interjúk Tárának