56-os Ki kicsoda


Zelk Zoltán
1906-1981

Érmihályfalván (ma: Románia) született. Apja zsidó kántor volt. Miskolcon végzett négy elemi és két gimnáziumi osztályt. 1920-tól kereskedőinasként dolgozott Budapesten, majd Szatmárnémetiben. Részt vett az erdélyi ifjúmunkás-mozgalomban. 1925-ben Budapesten telepedett le, megélhetését alkalmi munkák biztosították. Első verseit Kassák Lajos közölte a 365, valamint a Munka és a Dokumentum című folyóirataiban. 1925-ben belépett a Magyarországi Szocialista Munkáspártba. 1927-ben letartóztatták, és kitoloncolták Romániába. 1928-ban visszaszökött. Szatmári Zoltán álnéven írt tovább, 1928-tól elsősorban a Nyugatban publikált verseket. Első kötete Csuklódon a vér kibuggyan címmel 1930-ban jelent meg. 1937-ben újra letartóztatták, de az irodalmi közvélemény, főként Illyés Gyula közbenjárására kiszabadult. 1942 és 1944 között munkaszolgálatos volt a szovjet fronton. 1944 őszén megszökött, és a háború végéig felesége, Bátori Irén írónő lakásán bújt meg. 1945 tavaszától a Szabadság című napilap kulturális rovatának vezetője, a Népszava munkatársa, utóbb az Atheneaum Könyvkiadó lektora és a Kisdobos című gyermeklap alapító-szerkesztője volt. 1954-ben Nagy Imre reformtörekvései mellé állt. 1955 novemberében az Írószövetség pártaggyűlésén ő ismertette az MDP KV-hez írt memorandumot. 1956. szeptember 17-én, az Írószövetség közgyűlésének 1948 óta első, titkos választásán az új elnökség tagjává választották. 1956. október 23-án részt vett a Parlament előtti tüntetésen. Éjjel tagja volt annak az írószövetségi küldöttségnek, amelynek tagjai a Parlamentben tájékoztatták a kormányt a fővárosban történtekről. Ők - rajta kívül Benjámin László és Erdei Sándor - vitték meg a hírt az Írószövetségbe Nagy Imre miniszterelnöki kinevezéséről. Október 27-én aláírója volt annak a miniszterelnökséghez címzett írószövetségi előterjesztésnek, amely a felkelők követeléseinek elismerését és a tűzszünet kihirdetését szorgalmazta. Október 29-én verseivel szerepelt a rádió irodalmi összeállításában. November 2-án az Írószövetség rendkívüli taggyűlésén az új, 25 tagú elnökségbe választották. November 10-én Déry Tiborral, Illyés Gyulával, Benjámin Lászlóval és Örkény Istvánnal menedékjogot kért a budapesti lengyel nagykövetségen, de mivel csak átmeneti menedéket tudtak számukra biztosítani, a követség épületét néhány óra múlva írótársaival elhagyta. 1957. január 17-én letartóztatták. A Déry Tibor és társai-perben 1957. november 13-án a Legfelsőbb Bíróság három év börtönbüntetésre ítélte. 1958. október 15-én egyéni amnesztiával szabadult. 1962-ig nem jelenhettek meg írásai. 1963-ban láttak napvilágot új versei a Tűzből mentett hegedű című kötetben. 1964-től írt karcolatokat, jegyzeteket és tárcákat az Élet és Irodalomban és a Tükörben. Számos gyermekvers és mesejáték szerzője. 1949-ben és 1954-ben Kossuth-díjat kapott.



Hírek (1956) | Hírek (2006) | Archív fotók | 1956 Magyarországa | Kronológia | Szól a rádió | Röplapok | 56 és az MTI
MTI Zrt. 2006 © Minden jog fenntartva
Impresszum
Az oldal elkészítéséhez nyújtott segítségért köszönet az
1956-os Intézetnek és az OSZK Történeti Interjúk Tárának