56-os Ki kicsoda |
|
|
|
|
Török István
1930-1958
|
|
Sárváron (Vas megye) született. Apja az SZDP, majd az MDP tagja volt. Az általános iskola után a helyi cukorgyárban kezdett dolgozni. 1949 és 1951 között vasesztergályos-tanfolyamot végzett. Ekkor behívták katonának, szolgálata alatt önként jelentkezett a Kossuth Tüzértiszti Iskolára. 1953 októberében alhadnaggyá avatták, azonban ugyanakkor le is szerelték. A győri vagongyárban helyezkedett el szakmájában. Aktív tagja volt a DISZ-nek, a Sárvári Cukorgyárban több mint két évig ifjúsági titkár volt, ugyanakkor főtitkára a gyár Kinizsi-sportkörének. 1952-ben nyolc hónapig volt az MDP tagjelöltje, de jelöltségét megszüntették. 1956. október 25-én csatlakozott a győri tüntetéshez. A pártbizottság épületétől egy kisebb csoporttal a BM megyei főosztályához indult, annak vezetői azonban ekkor még eredményesen tudtak föllépni velük szemben. Visszamentek a pártházhoz, ahol a védők rájuk lőttek, mire a tüntetők szétszaladtak. Jelen volt a másnapi, nagy győri tüntetésen is, beszédet mondott a városi tanács erkélyéről. A tömeg élén vonult a Rákóczi laktanyához, hogy csatlakozásra bírják a katonákat. Tagja lett a parancsnokkal tárgyaló küldöttségnek, ezt követően a BM főosztályán is egyike volt a felkelők képviselőinek. Tihanyi Lajos ÁVH-s századossal megállapodtak, hogy szabadon engedik a politikai okokból letartóztatottakat. Az ugyanezen a napon átállt rendőrségnek alhadnagyi rangban lett a tagja. Este egy közeli faluba, Tétre küldték, hogy megakadályozza a civilek és a rendőrök közötti összetűzést. Másnap parancsra Dunaszegre ment egy incidenst kivizsgálni, egyben fegyvereket vitt a téti nemzetőrség számára. Október 28-án több nyugat-magyarországi városban járt, hogy tájékoztathassa Szigethy Attilát a kialakult helyzetről. Október 29-én részt vett vagongyári munkahelye gyűlésén, itt megakadályozta, hogy tettlegesen számoljanak le azokkal, akiket az előző rendszer vétkeseinek tartottak. Október 30-án egy küldöttség tagjaként terjesztette Nagy Imre elé a vagongyár munkástanácsának kérdéseit, követeléseit. Este, Somogyvári Lajos híreit cáfolandó újból Budapestre utazott, hogy pontosan tudja tájékoztatni Szigethy Attilát a fővárosi helyzetről. November 4-én illegalitásba vonult, röpcédulákat másolt és terjesztett. Tervezték, hogy megtámadják a szovjet egységeket, ennek érdekében tárgyaltak győri katonatisztekkel és az Aba Mihály vezette tatabányai nemzetőr csoporttal, az akciót azonban mindig elhalasztották. November 18-án Ausztriába, onnan az Egyesült Államokba menekült. 1957 októberében a magyar hatóságok segítségével az amnesztiában bízva tért vissza Magyarországra, ahol 1957. október 12-én azonnal letartóztatták. Első fokon 1958. május 3-án szervezkedés vezetése és gyilkosság vádjával halálra ítélték. Ezt a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa 1958. november 25-én jogerőre emelte. December 2-án kivégezték.
|
|
|
|