Kronológia


1956. október 28., vasárnap

A reggel megjelenő Szabad Nép "Híven az igazsághoz" című vezércikke már nem ellenforradalmi, fasiszta puccskísérletként bélyegzi meg az előző napok eseményeit.

A Pravda vezércikke "A népellenes kaland összeomlása Magyarországon" címmel ír az eseményekről.

Nagy Imre reggel a szovjet nagykövetségen Jurij Andropov nagykövettel és feltehetően Mikojannal tárgyal.

A pártközpontba való visszatérése után radikális változtatás következik be a párt politikájában, vezetésében és az események értékelésében.

A Központi Vezetőség elfogadja a PB határozatát, tűzszünetet rendeltet el, az eseményeket egyértelműen forradalomként és szabadságharcként értékeli.

A legkompromittáltabb kommunista vezetőket (Gerő Ernő, Hegedűs András, Bata István, Piros László) hozzátartozóikkal még aznap Moszkvába szállítják.

Az MDP Központi Vezetősége beszünteti tevékenységét, és a PB éjszakai határozatának megfelelően hattagú pártelnökség alakul Kádár János elnökletével, Münnich Ferenc, Kiss Károly, Apró Antal, Szántó Zoltán és Nagy Imre részvételével.

13 óra 20 perckor Nagy Imre azonnali tűzszünetet rendel el.

14 órakor Nagy Imre kormánya leteszi az esküt, majd jóváhagyja a Nagy Imre miniszterelnök által beterjesztett kormánynyilatkozatot.

Kádár János megígéri a Tűzoltó utcai csoport parancsnokának, Angyal Istvánnak, hogy meglátogatja őket.

A Corvin köziek leváltják Iván Kovács Lászlót és Pongrácz Gergelyt választják parancsnokuknak.

A katonai alakulatoknál megkezdődik a Forradalmi Katonatanácsok létrehozása.

17 óra 25 perckor Nagy Imre rádióbeszédében nemzeti demokratikus mozgalomnak nyilvánítja az előző napok megmozdulásait, bejelenti a szovjet csapatok azonnali kivonását Budapestről, a tárgyalások megkezdését a szovjet haderők teljes kivonásáról, az ÁVH megszüntetését, az amnesztiát, a Kossuth-címer bevezetését, március 15-e nemzeti ünneppé nyilvánítását, az általános fizetésemelést, bér- és normarendezést, az erőszakoskodás megszüntetését a tsz-mozgalomban.

Az ELTE központi épületében megalakul a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága a volt pártellenzéki értelmiség befolyása alatt álló szervezetek (Írószövetség, Újságíró Szövetség (MÚOSZ), Egyetemi Forradalmi Diákbizottság, NÉKOSZ, Petőfi Kör stb.) összefogó testületeként. Vezetői: Ádám György és Markos György.

A Néphadsereg alakulatainál folytatódnak az átállások.

A pártközpontot védő híradósok egy része megszökik.

A HM őrzászlóalja szovjet tankoktól támogatva eredményes támadást hajt végre a Széna téri felkelők ellen.

A kiskunhalasi lövészezred két zászlóalja a IX. kerületben foglyul ejtett felkelőket a helyszínen agyonlövi.

A szovjet csapatok (főleg vidéken) egyre inkább semleges álláspontra helyezkednek.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság épületében, főként az Egyetemi Diákbizottság kezdeményezésére megalakítják a Nemzetőrséget, mint az új kormányhoz hű, szervezett karhatalmat.

Dudás József a II. kerületi tanácsházban megalakítja a Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmányt, mint a felkelésből kinövő első kormányellenes politikai és fegyveres csoportosulást.

Megalakul a Magyar Ifjúság Forradalmi Pártja.

Felfüggesztik a kijárási tilalmat, de a gyülekezés továbbra is tilos.

A nyugati nagyhatalmak kérésére összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa a magyar kérdés megtárgyalására. A Szovjetunió tiltakozik, Jugoszlávia tartózkodik.




Hírek (1956) | Hírek (2006) | Archív fotók | 1956 Magyarországa | Kronológia | Szól a rádió | Röplapok | 56 és az MTI
MTI Zrt. 2006 © Minden jog fenntartva
Impresszum
Az oldal elkészítéséhez nyújtott segítségért köszönet az
1956-os Intézetnek és az OSZK Történeti Interjúk Tárának