1956. november 2., péntek
|
Az összetűzések gyakorlatilag az egész országban megszűnnek.
A Bosnyák tér és a Ferenciek tere között megindul a 7-es busz.
Megjelenik a Népszabadság, az MSZMP központi lapja Haraszti Sándor szerkesztésében. Helyettese Fehér Lajos.
Megkezdődik az MSZMP szervezése, Donáth Ferenc irányításával.
Nagy Imre többször is hivatalosan tiltakozik a szovjet csapatok beözönlése ellen.
Kinevezik a szovjet hadsereg kivonásának részleteiről tárgyaló magyar delegációt: Erdei Ferenc, Maléter Pál, Kovács István vezérőrnagy, Szűcs Miklós ezredes.
A magyar kormány kormányküldöttséget nevez ki, vezetője Losonczy Géza, tagjai Kővágó József, Antall József, Márton András, Farkas Ferenc, hogy Varsóban tárgyaljon a Szovjetunió kormányküldöttségével a Varsói Szerződés felmondásának végrehajtásáról, valamint a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonásáról.
Ugyanakkor a magyar kormány szóbeli jegyzékben tiltakozik az aznap is folytatódó magyarországi szovjet csapatmozdulatok ellen.
A magyar kormány határoz az ENSZ Közgyűlésére utazó magyar delegáció összetételéről (Nagy Imre, Tildy Zoltán, Kéthly Anna és Kovács Béla).
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a magyar kérdés közgyűlésen történő megtárgyalása mellett foglal állást. November 4-re tűzik napirendre az ügyet.
Megalakul a Borsod, Nógrád, Szolnok megyéket tömörítő észak- és kelet-magyarországi Nemzeti Tanács.
A Magyar Írók Szövetsége rendkívüli közgyűlést tart. Az Elnökségét kiegészítik Féja Gézával, Keresztury Dezsővel, Kodolányi Jánossal, Lakatos Istvánnal és Rónay Györggyel.
Az Irodalmi Újság közli Németh László "Emelkedő nemzet" című cikkét, Illyés Gyula "Egy mondat a zsarnokságról" című versét, valamint Déry Tibor, Pálóczi Horváth György, Kassák Lajos, Kónya Lajos, Fodor József, Füst Milán, Szabó Lőrinc, Hubay Miklós, Tamási Áron és mások írásait.
Mindszenty bíboros szűkebb körű püspökkari megbeszélést tart Grősz József kalocsai érsek, Shvoy Lajos székesfehérvári és Pétery József váci püspök részvételével. Felszólítja az egyházmegyék ordináriusait, hogy a joghatóságuk alá tartozó békepapokat rendeljék vissza egyházmegyéikbe, ugyanakkor bocsássanak el minden békepapot a vezető állásokból.
A késő délutáni órákban vált világossá Nagy Imre környezetében, hogy Kádár János, az MSZMP első titkára és a miniszterelnök addigi híve eltűnt. Üzenetet sem hagyott hátra. Vele együtt távozott Münnich Ferenc belügyminiszter, akit szintén mindenütt kerestek.
Apró Antal, Kiss Károly, Marosán György és Nógrádi Sándor elhagyja Budapestet és a tököli szovjet bázisra távozik.
Szántó Zoltán Soldatic nagykövetnek felveti egy esetleges jugoszláv menedékjog kérdését.
A Magyar Izraeliták Országos Irodája, a Hitközség Ideiglenes Forradalmi Bizottsága és a Budapesti Rabbi Kar a rádióban a vallási szabadságát visszanyert magyar zsidóság nevében üdvözli a forradalom vívmányait.
Dudás József egy fegyveres csoporttal megszállja a Külügyminisztérium épületét, amelyet a hadsereg hamarosan visszafoglal, Nagy Imre elrendeli Dudás letartóztatását. Később szabadon engedik Dudást.
Megindul az Új Magyarország, a Petőfi Párt (Nemzeti Parasztpárt) lapja, Féja Géza és Jócsik Lajos szerkesztésében. A vezércikket Pártok és egység címmel Németh László írja.
Újra megjelenik A Szív című, jezsuita szerkesztésű katolikus hetilap.
Hruscsov és Malenkov Bukarestben román, csehszlovák és bolgár vezetőkkel tárgyal, a szovjet fegyveres beavatkozást előkészítendő. A jugoszláv vezetők hozzájárulnak a szovjet beavatkozáshoz. Hruscsov Münnichet javasolja az új vezetés élére, de jugoszláv javaslatra Kádár János személyében egyeznek meg. Kádár János a Szovjetunióba érkezik.
|